A depresszió hátterében sokkal inkább az életbeli nehézségek állnak, mint az agy kémiai folyamatai – írják a pszichiátria elismert szakértői. A kutatók meggyőző érvekkel és bizonyítékokkal támasztják alá állításukat, melyet ideje volna komolyan venni: hazánkban is súlyos milliárdokat költünk antidepresszánsokra évente, melyeket emberek százezrei szednek akár évtizedeken át.
Joanna Moncrieff professzor, aki 2022-ben azzal szerzett globális figyelmet, hogy egyértelmű bizonyítékokkal döntötte meg a nyolcvanas évek óta köztudatban élő „kémiai egyensúlyzavar” (avagy szerotonin-elmélet) teóriát, öt szerzőtársával együtt újabb támadást indított a gyógyszerközpontú megközelítés ellen. A Molecular Psychiatry nevű szaklapban publikált cikkükben hosszasan sorolják azokat a kutatási eredményeket, melyekből kiderül, hogy a depresszió jelenségéhez sokkal több köze van az ember életkörülményeinek, mint az agyban keringő kemikáliáknak.
“Azt gondoljuk, hogy egy kóros folyamat meggyőző bizonyítékának hiányában valószínűbb, hogy a depresszió része az életkörülményekre adott érzelmi reakciók skálájának” – írják Moncrieff és munkatársai, majd így folytatják: “…valószínűbbnek tűnik, hogy a depresszió nem egy hibás agy, hanem a stresszre vagy viszontagságokra reagáló normális agy eredménye: más szóval egy viselkedési állapot, amelyet leginkább az elme (vagyis az emberek gondolatai, érzései és cselekedetei a szociális kontextusukban) és nem az agy szintjén lehet megérteni”.
A depresszió okainak kutatása jellemzően ma is az agyra irányul, vagyis az érzelmek/viselkedési minták és az agy működésének kapcsolatát veszik célba. A szerzők azonban egész más módon közelítik meg a kérdést: „Például az agy bizonyos területeinek aktiválódása és a “Beatles-zene kedvelése” közötti összefüggés tanulmányozható, de ezt a vonzódást sokkal inkább úgy lehet megérteni, ha megvizsgáljuk az adott személy életében ehhez a zenéhez kapcsolódó viszonyokat és élményeket. Ugyanez vonatkozik a kétségbeesés és a reménytelenség érzésére is.”
Moncrieff és csapata arra is rámutat, hogy rengeteg megtévesztő információ lát napvilágot a depresszióval kapcsolatban, melyeket nem szabad készpénznek venni. „Mindig lesz valahol egy tanulmány, amely kapcsolatot mutat ki egy adott biológiai paraméter és a depresszió között. Mivel évente több ezer tanulmány készül, amelyek mindegyike több tucat mérést végez, a kedvező eredmények közül sokról kiderül, hogy hamisak” – írják a szerzők.
Végül a kutatók így zárják soraikat: „Rengeteg bizonyíték van arra, hogy életünk körülményei és nem a kémiai anyagaink egyensúlya nyújtja a legtöbb felvilágosítást a depresszióról.”
Moncrieff egy tavaly októberi interjúban így nyilatkozott azokról a páciensekről, akik előnyösnek érzik az antidepresszánsokat, és az ő hatására hagynak fel a szedésükkel: „Nem aggódom amiatt, hogy az emberek elveszítik az antidepresszánsok előnyeit, mert igazán nem hiszem, hogy ezek valóban előnyösek lennének, az esetek döntő többségében legalábbis. És úgy gondolom, hogy ha az embereket arra bátorítják, hogy másképp tekintsenek az érzéseikre, és gondolkodjanak el azok másfajta kezelési módjain, az jó dolog, nem pedig rossz. Ami miatt aggódom, az az, ha az emberek hirtelen abbahagyják ezeket, és ezzel elvonási tüneteket idéznek elő. Ezek függőséget okozó szerek, és egyeseknél súlyos elvonási tüneteket okozhatnak.”
A lehetséges alternatíva kérdésére pedig így felelt: “…a legtöbb ember problémái a társadalmi és személyes körülményekhez kapcsolódnak, amelyek egyéni megoldást igényelnek. Tehát egyetlen dologgal nem válthatunk ki mindent, amit a mentális egészségügyi rendszer jelenleg csinál.”
Miközben több mint 70 ezer állás betöltetlen ma Magyarországon, csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban és több mint 200 ezer ember inaktív. Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás évtizedes jelenség és a magyar gazdaságra egyértelműen negatív hatással van. Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni?
„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás. Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés.
A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet.
„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások - sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék. A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.
A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését. „A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő.
A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges. Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.
Így lesz egy közösségi ötletből a Cápákat is vonzó innováció.
A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja. A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
„Szerettünk volna egy olyan hasznos és dinamikus eszközt létrehozni, ami a legjobb személyes élményt nyújtja, ahol a felhasználók beszélgetni tudnak, gyorsan megtalálják az összes őket érdeklő információt, és akár még kedvezményekben is részesülhetnek” – mesél az indulásról Melegh Csongor a NeerY alapítója. „Az elnevezés az angol „near” szóból ered, amellyel a közelben elérhető helyekre szerettünk volna utalni egy kis szójátékkal. Az asszisztens a nap 24 órájában a vendégek rendelkezésére áll, komplex kérdéseket is meg tud válaszolni, például arról, hogy rendelhető-e vegán menü. A vendég össze tudja hasonlítani a kiszállítási és a helyben fogyasztási árakat, böngészhet a vendégértékelések között, és azonnal foglalhat is, ha elégedett.”
Az új magyar fejlesztés hamarosan új funkcióval bővül, amelyre megkezdődött az előregisztráció, a feliratkozók számára személyre szabott kedvezmények válnak majd elérhetővé.
Minden 10 vendégből 9 általában online tájékozódik, mielőtt személyesen is felkeres egy éttermet. A közösségi oldalakon limitált a rendelkezésre álló információ, sokan telefonon próbálják elérni az adott helyet. A NeerY-vel azonban azonnali információhoz juthatnak, a kedvezmények révén pedig olcsóbban is tudnak fogyasztani, mintha más megoldást választottak volna. A rendszer az éttermeknek abban is segít, hogy megmutatja honnan, milyen oldalakról érkezik a vendég, hányszor járt az adott helyen, és milyen költségráfordítással sikerült őt bevonzani. Az ezen keresztül érkező látogatások közül minden 5. foglalással végződik.
A NeerY rövid idő alatt népszerűvé vált a vendéglátósok körében, a rendszerhez már 20 étterem csatlakozott. A fejlesztésre a Cápák között című műsorban is lecsaptak a befektetők, két Cápa is fantáziát látott a projektben és ajánlatot adott.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyszerűsítette az egyedi azonosítószámok igénylését, amire az egyedi adóügyek telefonos intézéséhez van szükség az ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerben - közölte a NAV az MTI-vel pénteken.
Az ügyfélszolgálatok felkeresése...
Zárt osztályra került egy komoly fejsérülés miatt ápolt fiatal férfi, mert nyugtalansága miatt orvosai nem tudtak vele szót érteni. A pszichiátrián az egyre erősebb tudatmódosító szerektől magatehetetlenné vált, később leállt a keringése és meghalt. Nővére szerint – aki maga is képzett ápoló – nem a megfelelő kezelést kapta, rendőrségi feljelentést is tett testvére halála miatt. A nyomozás jelenleg is folyik.
A harmincas éveiben járó férfi egy budapesti szórakozóhelyen esett hanyatt tavaly októberben, ekkor szerezte a fejsérülést. A mentők egy baleseti központba szállították, ahol a vizsgálatokból hamar kiderült: többszöri koponyatörést szenvedett és koponyaűri vérzései vannak. Később egy központi kórházba vitték további kezelés céljából, és mivel a sérülés óta eléggé zaklatott volt, nehéz volt vele a kommunikáció, már itt elkezdtek erős nyugtatókat adni neki. Bár egy idő után együttműködőbbé vált, viszont a kontrollvizsgálat kiterjedt agyi károsodásokat mutatott ki, így a felépüléshez egy szakkórházba vitték át.
Ott váratlanul újra zaklatott lett és zavarttá is vált, így a férfi két nappal később már a Nyírő Gyula kórház zárt osztályán találta magát, ahol rutinszerűen elvették a ruháit és a telefonját. A férfi nővére, aki maga is szakképzett ápoló, értetlenül állt a dolog előtt, amikor meglátogatta őt: egyáltalán nem látta indokoltnak a koponyasérülés után a zárt osztályi kezelést. A bírói szemlén – amelyre a nővérét be sem engedték, így nem tudott felszólalni az érdekében – szintén rutinszerűen elrendelték a további pszichiátriai kezelést.
Nővére szerint a férfi zárt osztályi kezelése előtt teljesen el tudta magát látni, tudott önállóan tusolni és borotválkozni, ott viszont annyira leszedálták, hogy már ülni is alig tudott. Összesen öt különböző fajta pszichiátriai szert kapott, köztük antipszichotikumokat is, amit rendszerint a súlyosan zavart, hallucináló pácienseknél alkalmaznak. Még csak két hete volt a zárt osztályon, amikor váratlanul hason fekve találták az ágyán: leállt a légzése és a keringése. Ekkor még sikeresen újra tudták éleszteni, és stabilizálták az állapotát, viszont az ezt követő hetekben már végig eszméletlen állapotban feküdt az intenzív osztályon.
Nővére kérésére átvitték egy másik kórház neurológiájára, ahol sajnos már hiába próbálkoztak bármilyen terápiával, nem tért többet magához, december 14-én végleg leállt a keringése és a légzése. Az elhunyt fiatal férfi nővére meggyőződése szerint nem sérülésének megfelelő kezelést kapott a zárt osztályon, ez vezethetett az állapotromlásához és a halálához. A nő rendőrségi feljelentést tett a történtek miatt, illetve felettes hatóságokhoz is tett bejelentéseket. A nyomozás és a vizsgálatok jelenleg is zajlanak.
Kanadában és az Egyesült Államokban rekedt 257 magyarért indult két repülőgép kedden - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek.
A tárcavezető kifejtette: "Magyarország történetének legnagyobb hazatérési akciója zajlik", eddig több mint 5500...
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Az ország elsőszámú vezetői klubja, a Bizalmi Kör stratégiai partnereivel közösen arra vállalkozott, hogy felmérje a hazai cégvezetők felkészültségét, félelmeit, az általuk látott lehetőségeket, kitörési pontokat a mesterséges intelligencia uralta útvesztőben.
„Ha megismerjük az AI cégvezetésre gyakorolt hatásait, a döntéshozók hozzáállását és véleményét, és látjuk, miként alakítja át ez a forradalmi technológia a jövő vezetőinek szerepét, jobb válaszokat tudunk adni a kapcsolódó kérdésekre, igazodási pontokat nyerünk és eredményesen tudunk navigálni” – fogalmazott a Bizalmi Kör üzleti klub tulajdonosa.
A cégvezetők többsége tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligencia nagy hatással lesz vállalata életére, de a jövő sok tekintetben bizonytalan.
Gangel Péter a kutatás felvetései közül kiemelte, hogy stratégiai kérdésnek érzik-e a mesterséges intelligencia alkalmazását a cégvezetők vállalatuk szempontjából. Az előzetes eredmények alapján már látható, hogy több mint ötödük szerint ez az egyik fő stratégiai terület, 44 százalék szerint pedig szintén fontos, de nem stratégiai. A válaszadók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy elmarad az elvárásaiktól az AI alkalmazása. Mindez arra utal, hogy a cégvezetők egyelőre próbálják megérteni a technológia előnyeit, de még nincsenek számukra kielégítő válaszok. „A kutatás arra a meglepő tényre is fényt derített, hogy a cégek több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni ezt az új világot” – tette hozzá Gangel Péter.
A kutatás eredményiből az is látható, hogy a mesterséges intelligenciát használó cégeknek csak hatoda invesztált jelentősebb összeget az AI alkalmazásába, az egyik legnagyobb vezetői dilemma éppen a túl gyorsan változó technológiák és a megfelelő MI megoldások kiválasztása, pedig a cégek 42 százaléka szerint, 5-10 éves időtávban alapjaiban fogja megváltoztatni a versenytársak közötti erőviszonyokat a mesterséges intelligencia.
„Az üzleti közösség észleli az AI-ban rejlő üzleti potenciált, de szerintem még a minőségi ugrás előtt állunk, a vállalatok egyelőre nem tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak és elengedhetetlenül szükséges az iparági szabályozások megalkotása is” – fogalmazott az Egyensúly Intézet üzleti szolgáltatások igazgatója.
Nem szükséges új lakcímkártya készítése abban az esetben, ha a kijárási korlátozás időtartama alatt nem az állandó, bejelentett lakcímen tartózkodunk.
Mivel a kijárási korlátozás célja a társas érintkezések, közösségi találkozások számának csökkentése, az erről...
Több szempontból is különlegesnek számít az idei megmérettetés, beleértve a borok minőségét, azaz a rendkívül erős mezőnyt, a zsűri összetételét és a kivételes hangulatot a negyed évszázados, jubileumi alkalom megünneplésének köszönhetően. A 25 éves tapasztalat a szervezők kezében rutinnak tűnhet, azonban a folyamatos megújulás, a trendek követése évről évre friss lendületet ad a munkájukhoz.
Hazánk borversenye minden szempontból minőséget képvisel a nemzetközi normáknak megfelelően. A pontos, precíz előkészületi munkálatokon túl elengedhetetlen az innovatív technológiai háttér a VinAgora alapvetően magas színvonalának megtartásához. A Borkult által fejlesztett WineCompass borbíráló szoftver megbízhatósága, komplexitása és pontossága kiemelt szerepet tölt be az eredmények hitelességében. A tableteken történő borbírálat során a zsűri mentesül minden papíralapú adminisztrációtól, lehetővé téve a bor egyszerű, pontos és gyors beazonosítását, elemzését és értékelését. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a program legújabb, még inkább felhasználóbarát verzióját használták idén a zsűritagok. A borok egyéni értékeléseinek összegyűjtését, átlagolását majd a pontszámok összesítését a rendszer azonnal, hiba nélkül végezte el.
Minden borverseny kétségkívül fontos és nélkülözhetetlen a borágazat fejlődéséhez, viszont érdemes megjegyezni, hogy a versenyek szabályzata különböző szempontrendszerek szerint lettek kialakítva. A VinAgora a Nagy Nemzetközi Borversenyek Szövetsége (VinoFed) által ajánlott 100 pontos, pozitív bírálati rendszer alapján zajlik, így hazánkat egyetlen nemzetközileg is akkreditált borversenyként tartják számon.
A VinAgorán minden pohárba töltött bor elismert hazai és külföldi borászok áldozatos és elhivatott munkájának gyümölcseként bontakozott ki, melyekhez a bírálók egységesen, ugyanazzal a tisztelettel álltak hozzá. Azért, hogy ez gond nélkül megvalósulhasson, a 6 fős bizottságok munkáját tapasztalt koordinátorok segítették a minták megfelelő előkészítésével. A borok nyitása, hőmérsékletének folyamatos monitorozása, a sorszámok ellenőrzése, vörösborok levegőztetése, a palackok fekete zsákba rejtése, a felszolgálók irányítása és a bizottságok elnökeivel való kommunikáció mind a koordinátorok felelősségi körét alkotta, és a verseny színfalak mögötti munkájának szerves részét képezte.
Idén kiemelkedően erős mezőnyből kerültek ki a szakmai zsűri által éremmel díjazott borok. Az éremkiosztás szabályainak köszönhetően csak a nevezett minták 30%-a részesülhet nagyarany, arany- vagy ezüstéremben, azonban ezek megoszlását a végső pontszámok határozzák meg. Idén a végleges ponthatárokat kivételesen magasan kellett meghúzni, ezért az aranyérmes borok száma drasztikusan nőtt, ami egyben azt is jelentette, hogy az ezüstérmeké jelentősen csökkent a tavalyi eredményekhez képest. 14 különböző országból összesen 877 bort neveztek a versenybe, melynek háromnegyed része hazánkból származott. Az aranyérmek megoszlása is ugyanebben az arányban alakult, így ezek 25%-át külföldi borok vitték haza.
A mezőny magas színvonalát tükrözi a kiosztott aranyérmek sokasága az összes éremhez képest. A zsűritagok idén a nevezett borok 23 %-át arany- és mindössze csak 6%-át taksálták ezüstre. A véglegesített ponthatárok értelmében 53 ezüst-, 203 arany-, 9 nagyarany és 7 Champion érem talált gazdára.
A koronavírus elleni védekezés pénzügyi akciócsoportjának munkáját a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is segíti a jövőben – erről állapodott meg Varga Mihály pénzügyminiszter és Felcsuti Zsolt, a szervezet társelnöke.
Az MGYOSZ, mint az egyik...
A nyertes pályázatokat hamarosan kihirdetik, ám a java még csak itt kezdődik: a pályázóknak minden apró részletre oda kell figyelniük, hogy a kiválasztott mobilitási program sikeres legyen és a pályázatban vállaltakat maradéktalanul teljesíteni tudják.
Könnyű elveszni az Erasmus+ pályázatok útvesztőiben és ez nem csak a pályázatra való jelentkezésre igaz, de az az utáni folyamatra is. Ráadásul minden év tartogat valamilyen újdonságot, változtatást, amelyeket cseppet sem egyszerű nyomon követni. Most egy pályázati tanácsadással foglalkozó szakértő segítségével összeszedtük azokat a lényeges pontokat, amit a sikeresen pályázóknak mindenképpen érdemes szem előtt tartania.
„Az első fontos lépés sikeres pályázat esetén, hogy a támogatási szerződést a Tempus Közalapítvány kiértesítése után minél hamarabb aláírassák és visszajuttassák a Tempushoz. Ezzel párhuzamosan azt is érdemes ellenőrizni, hogy a feltöltött dokumentumok maradéktalanul megvannak-e, ugyanis ezek nélkül a támogatási szerződést nem tudja a Tempus kiküldeni. Ezek azért is nagyon fontosak, mert a fenntartóhoz a támogatási összeg csak az aláírt szerződés kézhezvételét követően érkezik meg. A kiutazó pedagógusok, munkatársak pedig csak ezek után juthatnak a támogatáshoz.” - hívta fel a figyelmet Véghné Juhász Krisztina. A szakértő azt is kiemelte, hogy olyan képzőintézményt válasszunk, aminek van tapasztalata az Erasmus+ képzésekben, és teljesíti a minőségbiztosítási követelményeket. A képzési intézményekkel kapcsolatban pedig arra mutatott még rá, hogy az elérhető kurzusokat egy nemzetközi adatbázis listázza, amelyekből a pályázók választhatnak.
„A European School Education Platform az EU hivatalos kurzuskatalógusaként funkcionál, ezek közül választhatnak a pályázók. Ezzel a listával kapcsolatban azonban fontos tudnivaló, hogy a cégek magukat regisztrálják, és semmilyen dokumentációt a céggel kapcsolatban nem kell feltölteniük. A pályázóknak tehát figyelniük kell arra, hogy a kiválasztott kurzus megfelel-e az előírt minőségbiztosítási követelményekben foglaltaknak. A pályázó vonható ugyanis felelősségre, ha a képzés vagy az intézmény nem felel meg a feltételeknek és akár még a támogatástól is eleshet. Olyan is előfordul, hogy egy képzés nem indul el az érdeklődés hiányában, ekkor is fontos, hogy az intézmény lekövethető legyen és ne vesszen el esetleg egy oda érkező támogatás” - tette hozzá Véghné Juhász Krisztina. A szakember praktikus szempontokra is kitért, ilyen például az is, hogy ha már az ösztöndíjat megkapta a pályázó kolléga, akkor az utazást csak akkor foglalja le, ha már a képzőintézménytől megkapta a visszaigazolást, hogy a kurzusa biztosan indulni fog.