Ki másról is szólhatnia az első cikk, mint a blog ihletőjéről?
Mivel egy nagyszerű cikk megjelent a XVI. Kerületi Újságban (2016. november 16.) Mészáros Tibortól, veszem a bátorságot, hogy lehozzam:
A főváros településrészei közül a szakemberek szerint a XVI. kerület története a legteljesebb, a kezdetektől az 50-es évekig szinte már nincs is feldolgozatlan része. A kertvárosi Goldberger Tamás azonban mégis talált benne egy fehér foltot, mivel az itt élő zsidóság történetéről még nem készült egyetlen kiadvány sem. Ezt a hiányt kívánta pótolni, amikor hozzáfogott a témakör feldolgozásához, amelynek eredményeként megszületett a Szilánkok című kötet.
A könyvbemutatón mi is ott voltunk és nagy örömünkre Kovács Péter polgármester is
A Karelné Máté Orsolya által vezetett bemutatón – amelyen megjelent Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközségek elnöke is – Kovács Péter polgármester igazi hiánypótló munkának nevezte a könyvet, hiszen olyan részletekkel gazdagítja kerületünk történetét, amelyeket még a tősgyökeres XVI. kerületiek közül is kevesen ismernek. Valószínűleg csak a legidősebbek tudhatják, hol volt a sashalmi zsinagóga vagy a zsidótemetők, melyik településrészen hány zsidó vallású polgártársunk élt, kik vettek részt közülük a közéletben, mit tettek lakóhelyük fejlesztése érdekében és milyen szervezeteik voltak.
Dr. Szegő Ágnes, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem könyvtári rektori tanácsadója a kötet adatgazdagságát emelte ki, és azt a szakszerűséget dicsérte, amely kutató történészeket megszégyenítő alaposságról tesz tanúbizonyságot bemutatva néhány személyes sorsot is.
Lantos Antal, a Corvin Helytörténeti Klub 86 éves elnöke saját, személyes élményeket idézett fel arról, hogy hogyan játszottak egymással a zsidó és a keresztény gyerekek. Majd mindaddig, amíg nem teremtett szakadékot közéjük a politika, felnőttként is ugyanolyan jól kijöttek egymással, akár a többi vallás bármelyik ágának követőivel.Ugyanakkor nyomasztó emlékeket idézett arról az időszakról, amikor régi játszótársai sárga csillaggal a ruhájukon, félelemmel az arcukon, segélykérően néztek rájuk, amikor elhurcolták őket Rákosszentmihályról.
Villányi Péter, a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ igazgatója a könyv kapcsán a kerü- let határait átlépve országos körképet adott a zsidóság II. világháború utáni magyarországi helyzetéről, és megemlített néhány olyan közismert, nagy egyéniséget is, akik nélkül szegényebb lett volna a magyar kultúra, de még az egyetemes tudomány is. A könyvbemutató végén a szerző tiszteletpéldányokat osztott ki mindazok között, akik segítették a kiadvány megjelenését. Közülük kiemelt tisztelet övezi Havas Ágnest, aki túlélte a holokausztot, és maga is megírta visszaemlékezéseit, valamint a kerületben élő dr. Kovács Bertalant, aki a munkácsi gettóból a bevagonírozás elől menekült Sashalomra, itt élte túl a vészterhes hónapokat, és gyógyszerészként dolgozott nyugdíjazásáig. A könyvbemutatón fellépett Máté László klarinétművész, akit Tomhauser Noémi kísért zongorán. Amíg pedig a megjelentek a könyvvel ismerkedtek, mi a szerzővel, Goldberger Tamással beszélgettünk.
– Belgyógyász szakvizsgával rendelkező családorvos vagyok. Beregszászban születtem, az egyetemet is Ukrajnában végeztem. A XVI. kerü- letben 1995 májusa »Megjelent a Helytörté- neti Füzetek 41. kötete, amelynek bemutatóját november 2-án tartották az Erzsébetligeti Színház Harmónia termében. A könyvben a szerző, Goldberger Tamás a XVI. kerületi zsidóság történetét dolgozta fel. óta élek családommal, ám nem itt, hanem Csepelen dolgozom már 26 éve.
– Mi indít arra egy orvost, hogy helytörténeti tárgyú könyvet írjon?
– A hiányérzet. A XVI. kerületben semmi nyomát nem találtam annak, hogy itt valaha zsidók is éltek. Amikor Rákosszentmihályra költöztünk, a tudomásomra jutott, hogy ott valaha állt egy zsidó emlékmű. Arról azonban senki nem tájékoztatott, hogy Ómátyásföld a pesti zsidó arisztokrácia nyaralónegyede volt. Szerettem volna többet tudni a múltról, és elkezdtem adatok után kutatni. Akkor viszont még szó sem volt arról, hogy ebből könyv lesz, a publikálás távol áll tőlem. Egyszerűen elkezdtem lapozgatni a Helytörténeti Füzetek sorozatot, amelynek köteteiben találtam egy-egy hosszabb-rövidebb utalást a zsidóság jelenlétére. Akkor gondoltam arra, hogy ezek összegyűjtése és további források felkutatása esetleg már közelebb vinne a célhoz. Elmentem az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem könyvtárába, és másfél évig olvastam a korabeli zsidó sajtót.
Semmi mást nem kerestem, csak a mai XVI. kerület előtelepüléseiről szóló közléseket. Ezekből összeállt egy adatbázis. Ezután sorra vettem a régi helyi lapokat is, majd az így összegyűlt anyagot időrendbe állítottam, és ebből már kezdett kirajzolódni egy történelmi alap.
– Hogyan épül fel a kötet?
– A könyv megírását egy általános bevezetővel kezdtem a kerület előtelepüléseinek történetéről. Ezután pedig minden településrésznek adtam egy-egy önálló fejezetet, amelyekbe a helyi tudnivalókat gyűjtöttem össze. A történet azonban még mindig nem válaszolt arra a kérdésre, hogyan kerültek ide a zsidók. Végül az jelentette a megoldást, hogy nem szorítkoztam a kerület határain belüli múlt feldolgozására, hanem elhelyeztem az általam megismert eseményeket, sorsokat Magyarország akkori történelmében. Így már minden kérdésre megtaláltam a választ.
Ezért, aki kézbe veszi a könyvet, kap egy kis korrajzot is arról a közegről, amelyben az elődtelepülések léteztek, és a főváros XVI. kerületévé egyesültek, majd beszélek az azt követő évtizedekről is. Ebbe ágyazódik bele időrendi sorrendben évekre lebontva mindaz, amit a kutatásaimkor megismertem. Ez viszont nem korlátozódik kizárólag a zsidóságra, hiszen az ő életüket azok az események is nagyban befolyásolták, amelyeknek nem voltak cselekvő részesei, csak a következményeit viselték.
A 325 oldalas könyvet, amit 385 fotó gazdagít, a Helytörténeti Gyűjtemény Veres Péter út 159. szám alatti épületében telefonos egyeztetés után (0630/484-5264) lehet megvásárolni.
