sajtótájékoztató

Megjelent a Kopátsy Sándor szellemi örökségét bemutató életműsorozat első kötete.

Mérik az új típusú koronavírus olaszországi terjedése miatt az onnan közvetlenül érkező utasok testhőmérsékletét a budapesti és a debreceni repülőtéren - közölte az országos tisztifőorvos hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

                 A humorista szereti, ha magára csukhatja az ajtót

A Karinthy-gyűrűs humorista, a hazai stand-up comedy egyik legnagyobb képviselője gyerekkorában pap akart lenni, de jogásznak tanult, majd humorista lett. KAP most egy érdekes tesztből megtudta, hogy milyen szakma illene hozzá, amiben még el is tudná magát képzelni.

Kovács András Péter régóta tudja magáról, hogy kissé introvertált személyiség, szeret elmélyülni a részletekben és főleg szereti, ha magára csukhatja az ajtót. Hogy saját jellemrajzát tökéletesen határozta meg az kiderült abból, hogy kitöltötte a „Milyen informatikai szakma illene hozzád?” tesztet az itmap.hu oldalán. 

Kreatív megoldások, magányosan

„Nagyon érdekes volt az eredmény, mert teljesen azt kaptam, ami én vagyok. Alapvetően egy introvertált, szöszmötölős, alapos, de kreatív ember vagyok, akihez semmiféle vezetői szerep nem illik. A teszt is ezt erősítette meg, hogy akkor vagyok önmagam, ha higgadtan, magányosan végezhetem a feladatom. Ezek szerint egyébként jó grafikus vagy rendszertervező lennék.” – mesélte a teszt eredményéről a humorista.
András tudja, hogy jelenlegi foglalkozása látszólag ennek éppen ellentmond. „A humoristákra az a jellemző, hogy harsányak, pörgősek, de esetemben ez csak a színpadon, előadás közben van így. Ami ezen túl zajlik, az sokkal inkább az elmélyülésről szól.”


Már tizenévesen a jogi pályát ajánlották neki

Gyerekkorában még színész szeretett volna lenne, kicsivel később aztán a papság-szerzetesség is megfordult a fejében, pont az elmélyülős énje miatt. Nagybátyja viszont korán felismerte, hogy nem mindennapi „beszélőkéje” van, ezért a jogi pályát ajánlotta neki.
„Tetszett a jog. Szigorú szabályok, pontos szabálykövetés, ez nekem valónak tűnt. El is végeztem, de nagyon hamar kiderült, hogy gyakorlati jogászként nem tudok helyt állni, mert nem vagyok hozzá elég száraz és lelketlen. Szerencsére a családom támogatott minden döntésemben, ők néha már követni sem tudták az ambícióimat.” – tette hozzá mosolyogva Kovács András Péter, aki azt is elárulta, hogy közel érzi magához az IT-s szakmákat.

„Hadd csukjam magamra az ajtót!”

„Olyan ember vagyok, aki kerüli a döntésekkel járó felelősséget, nem tudom elviselni azt sem, ha mások irányítanak, azt szeretem, ha békén hagynak, és tudom csinálni a dolgom. Ha valamilyen oknál fogva abba kéne hagynom a humorista pályát, szívesen dolgoznék valóban grafikusként. Nagyon sokat vágok, napokat tudok gubbasztani a gép előtt, és megvan a flow élmény, élvezem. Bár szerintem nem lenne szépérzékem és hiányzik a vizuális kreativitásom is, de tudnék dolgozni grafikusként, csak az a lényeg, hogy magamra tudjam csukni az ajtót.”

Hiánypótló weboldal az IT-s szakmákhoz

Bár a legtöbben úgy vélik, hogy az IT-s világban csak programozók dolgoznak, ez téves elképzelés. Sok másféle izgalmas pozíció is várja az érdeklődőket, köztük olyanok is, amelyek a kódolás ismerete helyett inkább kreativitást vagy szervezőkészséget igényelnek. Több mint 80 informatikai szakmát mutat be és tesztekkel is segít eligazodni közöttük az itmap.hu nevű frissen indult IT orientációs portál, ahol Kovács András Péter is felmérhette, milyen IT-s szakma illik hozzá a leginkább a képességei alapján. A teszt egy regisztrációt követően minden érdeklődő számára elérhető.

Csőrös maszkot, az úgynevezett pestisdoktor álarcot viselve mutatták be ’A gondolkodás forradalma’ című könyvet az idei Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozat keretében.

Szakmai konferencia, Hungarian FolkEmbassy, Kapela Maliszów koncertek és más programok is várták az érdeklődőket a lengyelországi népzenei klubban.

A Wacław Felczak Alapítvány létrehozásának apropóján, az EMMI és a Music Export Poland támogatásával a Fonó bemutatta:

1. “I do szklani, I do tańca – együtt táncol, s issza borát”

cím: Strefa (ul. Św. Tomasza 31)

fővédnök: Körmendy Adrienne, Magyarország krakkói főkonzulja

A Fonó megalakulása óta megőrizte eredeti küldetését: a hagyományok és értékteremtés mentén mutatja be a magyar és Kárpát-medencei autentikus népzenét és a gyökereinkből táplálkozó világzenei- és jazz irányzatokat rendszeres programok – táncházak, koncertek – és fesztiválok formájában, valamint mind független helyszínként, mind pedig kiadóként támogatja ugyanezen műfajok alkotóit.

Az elmúlt években a zeneház az ország több pontján indított klubot, s ezzel még többeknek tette elérhetővé a néptánc- és népzenekultúrát: nagy sikerrel működik a szegedi Fonó Klub, amely a legaktívabb, de évente több programot szerveznek Mezőkövesden és Jászberényben is a Fonó égisze alatt. A Magyar Örökség, Prima Primissima és többszörös Magyar Brands díjas, valamint a rangos nemzetközi Womex Top Label díjjal többször is elismert Fonó 2019. február 23-ai krakkói indulásával megkezdi külföldi klubhálózatának kiépítését.

A Jan Słowiński népzenész, a húszéves lengyel táncházmozgalom egyik meghatározott alakja által működtetett Strefa szórakozóhelyen helyet kapó krakkói Fonó független klubként mutatja be a népzene- és világzene kiemelt előadóit koncertek, táncházak és szakmai programok keretében segíti a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokat, ezáltal hozzájárul közös művészeti projektek létrejöttéhez is.

A Felczak Alapítvány létrejöttével a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok új szintre emelkedtek, amelynek egyik kiemelt területe a kultúra: a zenediplomáciai együttműködések, a lengyel és magyar világzenei piac kétoldalú szoros eszmecseréje és együttműködése a 2018 márciusában a Fonóban megrendezett lengyel-magyar eseménysorozattól datálható. Ennek volt folytatása a most megrendezésre kerülő krakkói esemény:

2019. február 23-án napközben lengyel-magyar zeneipari konferenciát szerveztek, amit Dr. Körmendy Adrienne, Magyarország krakkói főkonzulja, a program fővédnöke nyitott meg. Ennek során a résztvevők bejelentették, hogy megkezdik a „Lengyel-magyar Táncházfórum” létrehozását, amely célja, hogy a népzene markánsabban tudjon megmutatkozni a világzene által eluralt nemzetközi szcénán.

Este sor került a Fonó Klub ünnepélyes megnyitására. A 70-es évek magyar táncházmozgalom, az értelmiséggel való szoros kapcsolattartás hagyományaihoz visszatérve Wit Szostak, egy a lengyel népzenészekről szóló regényének a könyvbemutatójával indult a program, amit a lengyel Kapela Maliszów, valamint a Hungarian FolkEmbassy és Kubinyi Júlia koncertje követett. Az estét lengyel-magyar táncház zárta.

2019-ben további két eseményt terveznek a krakkói Fonó Klubba. Az események irányításában és a stratégia kialakításában Horváth Lászlónak, a Fonó igazgatójának és Rosonczy-Kovács Mihálynak, a krakkói Fonó Klub ötletgazdájának, a Fonó megbízott nemzetközi képviselőjének krakkói partnere Ula Nowak zenei producer és újságíró.

„A Fonó – Kraków elindulása egy új fejezet a tevékenységünkben. Hosszú évek óta otthont adunk lengyel táncházaknak, koncerteknek, és olyan nagyrendezvényeknek, mint például az Etnokraków fesztivál.  Izgalommal tekintünk a koncentrált lengyel-magyar kulkturális együttműködések elé.” (Jan Słowiński, népzenész – Strefa tulajdonos)

“Meggyőződésem, hogy kultúrdiplomáciánk legnagyobb ereje a táncházmódszer exportjában van, hiszen egyszerre tudjuk bemutatni saját kultúránk egyik legszebb darabját, a magyar népzenei és néptánckincset, de talán ennél is fontosabb: magyar eszközt adunk más nemzeteknek, saját kultúrájának, akár városi, modern környezetben való megéléséhez, tartalmas, közösségépítő szórakozást kínálva. A lengyel táncházmozgalom két évtizede indult, szereplői rendszeresen elmondják, hogy sokat tanulnak a magyaroktól. Ennek a tapasztalatcserének is fontos színhelye lesz a Fonó – Kraków a jövőben." – mondja Rosonczy-Kovács Mihály népzenész.

„Ha külföldön is meghonosodik az a módszer, amit itthon már évtizedek óta alkalmazunk, ha kialakulnak ennek nyomán olyan közösségépítő, értékteremtő- és értékmegőrző helyszínek a városban, amelyek megtartó hagyományainkból táplálkoznak, akkor ezért érdemes dolgozni.” (Horváth László, a Fonó igazgatója)

Az eseményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Music Export Poland támogatta.

„Ez a tizedik”    Folk delicatess

2019. május 22-25.

Fonó - Hagyományok Háza - Kobuci Kert – TRIP Hajó

Szerdán kezdődik és szombatig tart a 10. Budapest Folk Fest, amelyen fellép többek között Marko Markovic balkáni fúvószenekarával, Juan de Lerida flamenco gitáros, a máltai Tribali band, a roma zene jeles képviselője, az EtnoRom, a nemzetközi toplisták legsikeresebb zenekara, a Refugees for Refugees, a kosteleki csángó énekes Vaszi Levente és az egyik legjobb világzenei formáció, a Meszecsinka is, lesznek táncházak és folkkocsmák. A zenei ínyenceknek szánt programsorozatban idén két török tematikájú estére is sor kerül: A Meybahar zenekar külföldi vendégekkel lép színpadra a Fonóban, Guessous Majda Mária pedig a Canlar együttessel és Erdal Salikoglu népzenésszel – aki többek között az Egri Csillagok török fordítója - lép fel, utánuk Vardan Hovanissian és Emre Gültekin török-örmény duója muzsikál egy különleges hangszert, a dudukot bemutatva.

A Maybahar estjén csodálatos program ígérkezik a török mevlevi dervis zene szerelmeseinek is. Egy intim körnek válhatunk a tagjaivá, elmerülve a ney, az ud hangjaiban, és önmagunkban. A Meybahar zenekar visszatérő vendége a Fonónak, lemezük az elmúlt hónapokban jelent meg. Koncertjeikre mindig különleges vendégeket hívnak. A trio "ek vatheon" zenéjében a modern kor előtti korok zenei felfogása tükröződik vissza. Olyan különböző zenei nyelvekkel szólítják meg az embert, mint a makámok, a bizánci, a perzsa vagy az arab zene. Saját repertoárjuk és kompozícióik olyan zene, mint amit mevlevi dervisek használtak szertartásaik során, mindemellett más világokat is megidéznek a Mediterráneumból. A koncertre május 23-án este 8 órakor kerül sor a Fonó Budai Zeneházban.

Egy videó a Meybahar koncertjéhez: https://www.youtube.com/watch?v=mNdQcoMlW08

A Török esten – május 25-én a Fonóban -  a Canlar Együttes muzsikáját hallhatjuk Erdal Şalikoğluval és Guessous Majda Máriával együtt. A zenekar számos hazai és külföldi fesztiválon szerepelt, klasszikus török zenét játszik, valamint török énekmondók verseit adja elő. A hagyományos játékmód mellett azonban nem idegenkednek saját feldolgozások készítésétől sem. Erdal Şalikoğlu a török népzene többszólamú megszólaltatását tekinti céljának. Mióta 1992-ben továbbképzés céljából Budapestre érkezett, a török és magyar társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítésén fáradozik. E tevékenységét jelenleg az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság keretében folytatja, amelyet 2010 végén néhány barátjával alapított meg. 2013-ban Gárdonyi Géza „Egri Csillagok” és Ujkéry Csaba „Handzsár a tükörben” című történelmi regényét törökre fordította. Jelenleg fizikoterápiás orvosként dolgozik, emellett fodít, és zenei tevékenységét is folytatja. Kobzos Kiss Tamással – akivel Budapesten ismerkedett meg – 1992 óta számtalan koncertet adott Törökországban és Magyarországon. Guessous Majda Mária (Mesi) magyar-marokkói, Junior Prima Díjas énekesnő. Alkotó módon „játszik” a magyar, török, arab és indiai zenei hagyománnyal. Hazánkban és a világ számos pontján teremt „hidakat” kultúrák között. Az utóbbi két évben Németországban, Csehországban, Bulgáriában, Belgiumban, Azerbajdzsánban, Törökországban, Kuvaitban, valamint első magyar énekesként Szaúd-Arábiában állhatott színpadra. Török népzenei tanulmányait Erasmus ösztöndíjasként Isztambulban kezdte 2009-ben a Zeneakadémia szárnyai alatt. Azóta a török zenei hagyomány megkerülhetetlen részévé vált Mesi szivárványszínű zenei világának.

A Török est másik fellépő formációja egy különleges zenész-páros: az örmény Vardan Hovanissian és a török Emre Gültekin duója. Zenéjükkel a török és örmény hagyományok közötti kapcsolatokat tárják fel és a megbékélést szimbolizálják, egy határtalan – határokon átívelő - barátság lenyomata ez, zenében.  Miután a duduk zene mesterének, Khatchik Khatchatryan-nak kezei között nevelkedett, Vardan Hovanissian tehetséges nagykövetévé vált az egyik legrégebbi, duplanádas fafúvós hangszernek, s ezáltal Örményország zenei és szellemi hagyományának. Több mint tíz évvel ezelőtt Emre Gültekin-ben zenei lelkitársra talált, akit édesapja a neves énekmondó, Lütfü Gültekin, valamint Talip Özkan vezettek be a török saz művészetébe. A zene, amit az örmény duduk és a török saz hangjai által hoznak létre a művészek egyszerre melankolikus és reménnyel teli. A duó folyamatosan tárja fel a török és örmény hagyományok közötti kapcsolatokat, ez kiterjeszti a lehetőséget e feldúlt régió zenei örökségének gazdagítása irányába, beleértve Örményországot, Törökországot, Grúziát, Iránt és a kurd területet. Barátságuk képes a határok leküzdésére. A vándorló lélek által inspirált és a határok nélküli barátság által vezérelt duó zenéje összeköti a különböző nyelveket és stílusokat. Legújabb projektjük szinte az interkulturális együttműködés himnusza, melynek erőssége a megosztás és a nagylelkűség szelleméből származik. A duó széles skálán igyekszik bemutatni a hagyományos repertoárokat, számos elveszett kincset hívva így újra életre, de olyan új kompozíciókat is kínálva, amelyek a menekültek sorsával foglalkoznak. A duó koncertjére a Kisebbségek Hangjai Kreativ Európa program kereteiben kerül sor.

A Budapest Folk Fest programstruktúrája a műfajok iránti nyitottságot, átjárhatóságot és a közönség bekapcsolódását célozza. „A Budapest Folk Fest az új élmények fesztiválja, ahol elmerülünk a hagyományban, legyen az erdélyi népzene, török világzene, vagy cigány táncház. Fesztiválunk olyan előadókat mutat be évről évre, akiknek művészete gyökereikből, a hagyományokból táplálkozik folyamatosan újrateremtve, újragondolva azt.”  (Horváth László fesztiváligazgató)

Egy biztos: bármelyik este is csatlakozunk a fesztiválhoz, az ismerős muzsikák mellett mindig találkozunk majd valami újjal: így alakul és születik folyamatosan újjá a folk, melynek mindannyian részei vagyunk.Várjuk az érdeklődőket kedvezményes fesztiválbérlettel, jegyekkel, bővebb információ a budapestfolkfest.hu oldalon.

Budapest Folk Fest videóajánló:

https://www.youtube.com/watch?v=6ZD9jMpX2Uw

Az Országos Mentőszolgálat 900 budapesti kivonuló dolgozójának részére közel 7 millió forint értékben adtak át egy-egy új, magyar fejlesztésű vitaminkészítményt, amellyel kifejezetten a tüdejüket erősíthetik. Az Air7 képviseletében Miklósa Erika operaénekesnő nyújtotta át az adományt Győrfi Pálnak, az OMSZ szóvivőjének hétfőn, a mentőszolgálat Markó utcai székházánál.

Az utóbbi évtizedekben méltatlanul feledésbe merült a Kunsági borvidék, ami a megfelelő kikapcsolódáshoz számos programot és figyelemreméltó borokat kínál az ide látogatóknak.

2019. április 14-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel a 80. születésnapját ünneplő Rhoda Scott, aki korábban már több ízben is adott koncertet Magyarországon. A Hammond Orgona mezítlábas Királynője mellett Zeffer András is fellép majd.

Rhoda Scott eredetileg tavaly novemberben adott volna koncertet Budapesten, de lábtörése miatt meg kellett műteni, ezért az összes hátralévő 2018-as koncertjét új időpontra kellett áttennie. Az orgonaművész már teljesen felépült, és 2019. április 14-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel a Lady Quartet néven megismert formációban, három jazz tehetséggel kiegészülve. A koncerten a klasszikus mester legismertebb dalai lesznek hallhatóak, a trió stílusára jellemzően modern, virtuóz és meglepő harmóniai fordulatokban gazdag előadásmódban. Az eseményen Zeffer András is fellép.

Rhoda Scott az amerikai New Jersey államban született egy metodista vándor lelkész legidősebb lányaként. Gyermekkorában a gospel istentiszteletek légkörében nevelkedett, itt fantasztikus zenei és énekes fogékonyságra tett szert. Az eredetileg autodidakta módon tanult zenész 25 éves korában egy mester diplomával a kezében kikerült a New York-i Manhattan School of Music padjaiból, ahol a végzős évfolyamban a legmagasabb adható kitüntetést szerezte meg. Az első fellépésére a Count Basie’s Lounge-ban, Harlemben került sor, ahol az összes jazz híresség azonnal a befogadta.

Sikerének titka, hogy ugyanolyan könnyedén játszik komolyzenét, mint ahogy jazzt, gospelt, vagy bluest. Bámulatos memóriával van megáldva, saját maga szerzi a zenét és állítja össze színpadi repertoárjának nagy részét. A színpadon profizmusa, karizmatikus kisugárzása mellett, kedves mosolya és jellemző.

Rhoda Scott egy időben szinte hazajárt Magyarországra. Egy korábbi interjúban azt is mondta, ha van előző élet, akkor biztos, hogy Magyar volt. Magyar vonzalma azzal kezdődött, hogy a Kodály-módszerről és Bartók népdalgyűjtéseiről írta a diplomamunkáját, a magyar közönség pedig mindig bőkezűen bánt vele. A Harlem Orgona Királynője pályafutása kezdete óta mezítláb játszik. Mint mesélte, gyerekként került egy olyan drámai hangszer közelébe, mint amilyen az orgona, és számára természetesen jött, hogy levette a cipőjét. Később már tudatosan csinálta, hogy jobban érzékelje a hangokat a pedálon.

Jegyek itt: http://www.eventim.hu/hu/jegyek/rhoda-scott-80-lady-quartet-koncert-budapest-papp-laszlo-sportarena-492447/event.html

A parlament kedden különleges eljárásban megszavazta a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetését.