December másodikán zsúfolásig megtelt a Csányi5 nézőtere, sőt a rendezők plusz székeket vittek be a terembe.
Nagyszerű est ígérkezett, Örkény István és Esterházy Péter lettek megidézve, akik előre megírtak mindent, egyetlen mondatukat nem lehet múlt időbe tenni. Mondta is Szücs Balázs alpolgármester, aki megnyitotta az estét, hogy ez egy különleges karácsonyi ajándék, három csodálatos művésszel. És nem túlzott, Mácsai Pál, Máté Gábor és Lukács Miklós varázsoltak. Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója idézte Örkényt, Máté Gábor, a Katona József színház direktora mondta Esterházyt. Lukács pedig Bachot, Bartókot, népdalokat játszott és persze improvizált is. Mácsai az előadás előtt elnézést kért, hogy esetleg az akusztika megtréfálja a közönséget, de bizony Lukács olyan szépen játszott, hogy a technika sem tudott bezavarni. A két író szövegei pedig olyan szépen egybesimultak, hogy nem is kellett tudnunk, melyiket ki írta. Örkény, aki megírta, hogyan történt a régi világban egy közvélemény-kutatás, amelyben voltak ugyan igazi kérdések, de a végeredmény nem lehetett vitás: „Minden nagyon jó, csak a 19-es busz járhatna gyakrabban”. A háborúnak meg csak reggele van, dele vagy estéje nem biztos, csak a következő negyedórát jó lenne túlélni. Esterházy pedig elmesélte, hogyan járta meg Buchenwaldot a gyerekeivel, amikor egyikük, elborzadva a látványtól, közölte, hogy „menjünk innen”, míg a másikuk visszakérdezett: „hová?” Természetesen voltak vidámabb pillanatok is, például az a focis történet, amikor a brazil félistenek megbuktak Budapesten egy hideg napon.
Még az előadás előtt mondta is az Örkény Színház direktora, hogy Erzsébetváros különleges helyszín, minden magyar írónak köze van hozzá, vagy itt éltek, vagy itt jártak kávéházba. Előadás után meg azt mondta, hogy a ma esti nagyon jó közönség volt. Azt meg Máté Gábortól tudtam meg, hogy a különleges estének különleges története van. Máténak volt Esterházy-, Mácsainak meg Örkény-estje, s mindkettőjüket Lukács Miklós kísérte. Aztán meghívták őket három éve Kalocsára, de ott csak fél órát kaptak, így összemixelték a két műsort. Aztán elhatározták, hogy megérdemel ez egy rendes műsort is, s azóta előadták vagy hússzor, telt házak előtt. Kár lett volna, ha éppen Erzsébetvárost kerülik el.
