A Zsidó Művészeti Napok szervezésében az Akácfa utcai Mazel Tov házban nyitotta meg előadássorozatát a Balagan Irodalmi Szalon. A rendezvényeket Erzsébetváros Önkormányzata támogatja, a jelenlegi produkció a Gyulai Várszínház tulajdona.
Erzsébetváros Önkormányzata támogatja, a jelenlegi produkció a Gyulai Várszínház tulajdona.
title image
Levelekben a Kner család sorsa (1938-1946)
A Vígszínház művészeinek interpretációjában a legendás nyomdászdinasztia, a Kner család 1938 és 1946 közötti levelezésével ismerkedhettünk meg. Hogy mit jelentett Kner Izidor, a Kner név a hazai könyvművészetben, hogy miként dúlta szét Knerék hatalmas művét a holokauszt és a háború, a levelekből bontakozik ki.
A Kner elődök vándorkönyvkötőként működtek a tizennyolcadik század óta. Kner Izidor, a nyomdaalapító a múlt század elején hozta létre a műhelyt. Báli meghívókkal, közigazgatási nyomtatványokkal, hirdetésszövegekkel, grafikákkal kezdett, hogy fokozatosan a „szép magyar könyv”, az esztétikus tipográfia úttörője, minőségi könyvkiadó, a város virilistája legyen. Utódai ezt örökölték.
Gyomaendrődöt a legidősebb fiú, Imre vitte tovább, Izidor lánya, Erzsébet könyvesként Pestre költözött, Endre, aki a pénzügyeket felügyelte, a Don kanyarban tűnt el. Egyre komorabb idők jártak. A legkisebb fiú, Albert döntött: 1938-ban, az első zsidótörvény után villámgyorsan Amerikába költözött. Chicagóban a csomagolástechnika és a marketing tekintélyes alakja lett.
A levelek itt válnak izgalmassá. Mikes Kelemen óta tudjuk, a levél irodalomi műfaj is lehet, főleg olyan mívesen írva, ahogy a Kner testvérek fogalmaznak. Ne gyötrődjünk az antiszemitizmus miatt, fő, hogy a mű, amin munkálkodunk, javára váljon a nemzetnek és az emberiségnek. Így látja Imre, nem sokkal azelőtt, hogy holokauszt poklába taszítják. (Az út mentém lövik le.) Törődnünk kell saját sorsunkkal, mert magunkért is felelősek vagyunk, mondja Albert. Erzsébet Budapesten éli túl az ostromot, Albert ösztönzésére ő is Amerikában fut be ragyogó karriert. Boldog, munkás életet él, százéves korában hal meg. Van, aki öngyilkos lesz, miután túlélte a gestapót is. A levélfolyam a háború éveiben megszakad, 1946-ban indul újra. Csomagok jönnek, levelek mennek. A családi szálak lassan szétfoszlanak. A Kner nyomda nevében maradt fenn. A legendás Kner tipográfia a 20. századi magyar kultúrtörténet része.
A felolvasó előadást Hegedüs D. Géza rendezte. A résztvevők: Hegedüs D. Géza (Kner Imre), Hirtling István (Kner Albert), Szántó Balázs (Kner Endre majd Kner Mihály), Hegyi Barbara (Kner Erzsébet), Waskovics Andrea (Kner Zsuzsa).
