A 2025-ös évet az Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította, születésének 200. évfordulója alkalmából pedig számos rendezvény és kiadvány eleveníti fel a város egyik leghíresebb díszpolgárának emlékét, aki nemcsak az irodalomban, de Budapest történetében is maradandó nyomot hagyott.

Február 18-án volt kétszáz éve, hogy megszületett Jókai Mór (Ásvai Jókay Móric), a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek élete és munkássága elválaszthatatlanul összefonódott Budapest és részben Józsefváros történetével. Bár Komáromban látta meg a napvilágot 1825-ben, életének jelentős részét töltötte, közel 6 évtizedet, a fővárosban. Valószínűleg ő volt Budapest egyik legtöbb lakcímmel büszkélkedő írója, hiszen közel 20 különböző helyen élt.

Első pesti látogatása 1843-ban történt, majd 1845-ben jogi pályafutása miatt költözött ide véglegesen, és Molnár József ügyvéd Gyöngytyúk utcai (ma Gyulai Pál utca 3.) lakásában talált szállást. Innen csábította el végleg az írói hivatás. Alig 3 év alatt 4 különböző lakást tudhatott maga mögött. Talán a legismertebb ezek közül a Dohány utca 16. szám alatti lakás (akkoriban Fűzfa utca), ahol barátjával, Petőfi Sándorral osztoztak egy háromszobás otthonon. Innen költözött aztán a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 7. szám alá, amikor életében megjelent a nagy szerelem: Laborfalvi Róza.

Vele 1848. március 15-én este találkozott Jókai Mór, amikor a színésznő a Bánk bán ünnepi előadásán egy kokárdát tűzött a nála 8 évvel fiatalabb író kabátjára. Még ugyanabban az évben, augusztus 29-én összeházasodtak, bár a kapcsolatot sokan ellenezték, köztük Petőfi Sándor és Jókai Mór családja is. Az ellenkezés egyik fő oka az volt, hogy a nőnek volt egy házasságon kívül született lánya, Benke Róza, akinek Lendvay Márton színész volt az apja.

Laborfalvy 1849-ben segített Jókainak elrejtőzni a felelősségre vonás elől, menlevelet is szerzett neki. Benke Rózának pedig később született egy lánya (szintén Róza néven), akit Jókai Mór örökbe fogadott, és 1886-ban hivatalosan is felvehette a Jókai Róza nevet. A fiatalabb Róza Feszty Árpád felesége lett, 1861-től 1936-ig élt.

A Palotanegyedben álló Nemzeti Múzeum meghatározó szerepet játszott Jókai életében,

különösen az 1848-as forradalom idején. Március 15-én, miután a Landerer nyomdában kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, a tömeg a Nemzeti Múzeum elé vonult, ahol népgyűlést tartottak. Jókai Mór aktív résztvevője volt az eseményeknek: ő olvasta fel a proklamációt, és később a városházán is ő szólalt fel a nép nevében.

A múzeum azonban nemcsak a forradalom, hanem életének végpontját is jelzi: 1904-ben innen, a múzeum előcsarnokából indult utolsó útjára a gyászmenet.

Jókai Mór 1848-as szerepvállalása nem merült ki a március 15-i eseményekben. Szerkesztette az Életképek című, gyakorlatilag politikai lappá átalakult folyóiratot. Demokratikus meggyőződését azzal is kifejezte, hogy nevének nemesi „y”-ját „i”-re cserélte. Később Kossuth Lajos kíséretében részt vett az alföldi toborzókörúton, sőt ő vitte meg a kegyelmet Rózsa Sándornak. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, és csak 1850-ben térhetett vissza Pestre.

Hamarosan megtalálta azt a helyet, amely örök menedékké vált számára: 1853-ban megvásárolta svábhegyi nyaralóját. Innen kezdve szinte minden nyarat a budai hegyek hűs levegőjében töltött, miközben a városban is újabb és újabb otthonokba költözött.

A Józsefvárosban, a Baross utca 98. szám alatt állt egykor az a körbeépített, 14 szobás, nagy udvaros „sárga ház”, amelyet 1868 telén vásárolt meg. Itt élt vele felesége, Laborfalvi Róza, valamint annak leánya és unokája, Jókai Róza. A házat 1882-ben adták el, helyén ma egy 1913–15 között épült lakóház áll, amelynek homlokzatán emléktábla őrzi az író emlékét.

Egyik legérdekesebb költözésének oka a Kerepesi (ma Rákóczi) úti lakásához kötődik, itt épült fel később a mai Uránia Nemzeti Filmszínháznak otthont adó orfeum épülete. Ez azért is volt ideális helyszín a házaspárnak, mert a mai Olasz Intézet helyén és a Nemzeti Múzeum díszterében működő parlamenti alsó- és felsőház is közel volt az akkor képviselőként is dolgozó Jókai Mórnak, de a mai Blaha Lujza téren egykoron állt Népszínház is szinte a szomszédban volt.

Innen azért kellett távozniuk, mert arra haladtak el a Belvárosból a temetési menetek a Fiumei úti temetőbe. Laborfalvi Róza korosodván egyre nehezebben viselte a látványt. Addig rágta férje fülét, míg el nem költöztek a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utca 36. szám alá, ahol hét szobát birtokoltak és a cselédség is velük lakhatott. Az egykori kétemeletes bérház első emeletén éltek erkélyes kilátással a Zerge (ma Horánszky) utcára. A márványlépcső és a hiányos mozaikpadozat még ma is őrzi valamelyest a nagy mesemondó lába nyomát. Ez a lakás különösen jelentős helyszín volt az életében, hiszen itt hunyt el szeretett felesége, Laborfalvi Róza 1886-ban.

Amikor Jókai Mór 1845-ben Pestre költözött, a várost csak egyetlen hajóhíd kötötte össze Budával, és a két település lakossága nem érte el a százezret. Mire 1904-ben elhunyt, már 6 híd ívelt át a Dunán, és Budapest egy közel egymilliós világvárossá fejlődött. Ezt a hatalmas átalakulást nemcsak szemtanúként figyelte, de műveiben részletesen meg is örökítette. Már 1845-ben megírta az első magyar nyelvű pest-budai útikönyvet Buda-Pest, a magyarok fővárosa címmel, amely élvezetes stílusban mutatta be a reformkori város mindennapjait, gazdasági, társadalmi és kulturális életét.

Az író rendkívüli népszerűségnek örvendett a fővárosban. 1894-ben Budapest díszpolgárává választották, írói munkásságának 50. évfordulóján pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek tiszteletére, a város minden szegletéből összesereglettek tisztelői. Az ünnepségen Jókai Mór megemlékezett arról, hogy 40 évvel korábban megjósolta, milyen lesz a főváros 100 év múlva, de a valóság már akkor túlszárnyalta fantáziáját.

Halálakor a főváros méltó módon búcsúzott tőle: temetésén olyan hatalmas tömeg gyűlt össze, amilyet Kossuth Lajos temetése óta nem látott a város. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol első fejfáját kívánsága szerint háza kapujának anyagából készítették. 1928-ban Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei alapján impozáns síremléket emeltek tiszteletére. A tervezésnél figyelembe vették Jókai Mór kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő.

 

Még több hír a Belvárosból

A teológiai munkássága miatt elismert Erdő Péter bíboros is esélyes a pápaválasztáson. Húsvéthétfőn elhunyt az argentin származású Ferenc pápa. A jezsuita szerzetesből lett egyházfő a 266-ik...
Szombaton a Horváth Mihály téren lehet adni-venni a növényeket, kiegészítőket. Harmadik alkalommal rendezi meg a kerület a Józsefvárosi Kézműves- és Növényvásárt a Horváth Mihály téren április...
Tájékoztató a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Egyesített Bölcsődékbe történő beiratkozásra vonatkozóan.
Idén napvirággal és porcsin palántával készülünk. 2️ darab palánta minden erzsébetvárosi számára ingyenesen elvihető a készlet erejéig. Az átvételhez a helyszínen a lakcímkártya bemutatására van...
Április 26-án, szombaton délelőtt rendezik meg a Hunyadi téren a Föld napjához kapcsolódó programokat, így a nagy érdeklődéssel kísért virágosztást és a veszélyes hulladékok begyűjtését is.
Idén ismét lesz Critical Csepp ovis felvonulás. A kerület szelíd motorosai április 24-én róják majd Józsefváros utcáit. Az esemény a Kálvária téren koncerttel zárul.
Megszoktuk, hogy a múzeumokban csendben, illedelmesen kell viselkedni, ha hangosan nevetünk csúnyán néz ránk a teremőr.
Az idei első képviselő-testületi ülésen kritika érte a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatát. Az alapítvány igazgatója szerint a vörös kód idején is zavartalanul működött minden.
Hagyományos és prémium termékeket is árul a Mátyás Pékség, ami most új helyen nyitott pékséget – és itt már bruncholni is lehet.
Idén a városi zöld szigetek, oázisok lesznek a rendezvény fókuszában, összesen 42 épület lakói, 19 intézmény dolgozói és 16 kert gondozói csatlakoznak a programhoz.
Élete legalább olyan kalandos, mint művészete – írják az évfordulós rezümék. Tényleg járt Észak-Afrikában, kikötőmunkásként Hamburgban. A 120 éve, 1905. március 29-én született Rejtő Jenő nemcsak...
A Cinka Panna kert hivatalosan 2024 novemberében lett közterület, most pedig az Opre Roma! – Romahét Józsefvárosban rendezvénysorozat keretein belül utcanévtáblát is kapott.
A rendelési idő felében fogadott új betegek között az eddigieknél nagyobb számban lehetnek majd VIII. kerületen kívüli lakosok – több józsefvárosi is kárvallott lehet.
Opre roma! Látható vagy láthatatlan? – A roma identitás és önreprezentáció kihívásai című, pop-up kiállításmegnyitóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen régi kérdésekre, problémákra kaphattunk...
Egy egy éve indult helyi program keretében az önkormányzat támogatásával mára 83 nem magyar anyanyelvű iskolás tanulja a magyar nyelvet idegen nyelvként.
A terézvárosi rendészek éberségének és hatékony intézkedésének köszönhetően sikerült megelőzni a napokban, hogy a Liszt Ferenc tér egyik éttermében kitütött tűz tovább terjedjen, jelentős kárt,...
Ma este újra fellép a Zsírban a rádzsasztáni cigány népzenét játszó Dil Mastana zenekar – egy élmény!
Három polgárőrszervezet van alakulóban Józsefvárosban, az év végére talán mindhárommal találkozhatunk az utcán is.

A címlapról

Május 1-je idén négynapos hosszú hétvégére esik, ám ebből mindössze...
2025 első negyedévében közel 3,2 millió vendég érkezett a...
A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv...
Humanoid robotok gyártása kezdődhet Magyarországon, az autóipar...
Az élelmiszerek árcsökkentése, a bankszektorban és a...
Megelégelték a vasutasoknak a rendszeres bántalmazást, határozott...

Könyvajánló

Egyszer volt, hol nem volt egy szakácskönyv, ami a főzést és a gluténmentes ételeket is megszeretteti a gyerekekkel - egy hiánypótló kötet jelent meg az idei Egészség világnapján, április 7-én!
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.