A közelmúltban jelent meg a 152 éves ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium kiadásában A Trefort szellemisége című könyv. Ha annyit mondunk, hogy ebbe az iskolába járt egykor Heim Pál gyermekgyógyász, Kandó Kálmán mérnök-feltaláló vagy Teller Ede fizikus, vagy, hogy 2024-ben a HVG listáján a Trefort a második a középiskolák országos rangsorában, akkor csak a sikerességének mértékét érzékeltetjük valamennyire, de ennek okát és az iskola igazi értékeit még nem látjuk.

Azért, hogy ebből is valamennyit megértsünk, leültünk a könyv szerkesztőjével, szerzőjével, Mohay Péter matematikatanárral beszélgetni.
A kötet – amellett, hogy az iskola szellemiségét és pedagógiáját mutatja be annak teljes történetét áttekintve – pedagógiatörténeti szempontból is különleges, kezdi Mohay Péter. A könyv a tanárok tanítási módszereit, nevelő munkájukat veszi számba az egykori diákok lejegyzett és beszélgetésben elmondott visszaemlékezésein keresztül, így tehát nem klasszikus iskolatörténet.

Hetvenöt éves napló, izraeli magyar lap az ötvenes években
A szerkesztő az iskolatörténet első feléhez írott forrásokat kutatott fel. Az 1872-es alapítás utáni első 70-80 évről sok minden megtalálható volt az iskola dokumentumaiban, az évente megjelent értesítőkben (ezeket 1938 óta évkönyvnek nevezik), emellett régi napilapokban, folyóiratokban is talált a gyakorlóiskola szellemiségéről írásokat, sőt még egy ötvenes évekbeli izraeli magyar lapban is rábukkant egy visszaemlékező elemzésre egy korábbi diáktól.

Az iskola történetének második feléhez (a negyvenes évek végétől napjainkig) Mohay Péter – aki 1986 óta tanára az iskolának – sok egykori diákot felkeresett, mintegy száz beszélgetés szerkesztett változata olvasható így az 576 oldalas könyvben. Arra volt leginkább kíváncsi, milyen volt az iskola szelleme, szellemisége, milyen volt az oktató-nevelő munka, mi minden jellemezte a tanár-diák kapcsolatot, és hogyan hatottak a pedagógusok.
Mohay jó 20 éve foglalkozik az iskola történetével. 2003-tól 18 éven át ő szerkesztette az iskolai évkönyveket, melyekbe rövid iskolatörténeti fejezeteket is beillesztett. 2009-ben megjelentették a Tablók könyve című albumot, amely az iskola összes fellelhető tablóját tartalmazza. Sok évre visszamenő előzmények után az elmúlt három év intenzív munkájának eredménye a most megjelent impozáns kötet, amely az iskola titkárságán kapható.
Ezt az iskolát a leendő tanárok gyakorlati képzésére hívták életre
A Trefort gyakorlóiskola Európában az első volt, amit kifejezetten a tanárjelöltek gyakorlati képzésére hoztak létre. Az 1870-es évekig nem volt a leendő tanároknak gyakorlati képzése, az egyetem elvégzése után módszertani, didaktikai képzés nélkül kezdték a tanári pályát. 1872-től itt tanultak tehát tanítani, itt kaptak a vezetőtanároktól módszertani képzést a leendő középiskolai tanárok, meséli Mohay Péter. Röviden a következő a menete a tanárjelölt iskolai munkájának: néhány héten át vezetőtanára óráin hospitál, majd néhány héten, esetleg hónapon keresztül ő tartja az órákat, melyeket előtte és utána részletesen megbeszélnek. Ezen kívül is kaptak elméleti és módszertani képzést a jelöltek.

Különleges, egyedi volt a tanítás módszere és a tanároknak a diákokkal fenntartott kapcsolata is. Abban a korban egyáltalán nem volt jellemző, hogy a tanárok tisztelettel voltak a tanulók felé, beszélgettek velük a szünetekben és a tanításon kívüli programokon, de ebben az iskolában ez így volt, és csak több évtizeddel később vált általánosan elfogadott gyakorlattá a középiskolákban.

A tanításnak itt nem az volt a menete, hogy a tanár elmondja, a diák megtanulja, majd a tanár visszakérdezi az anyagot, mondja Mohay Péter. Elméleti és gyakorlati szempontból is megalkották az úgynevezett kérdve-kifejtő módszert. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelentette, hogy a tanár bevonja a diákokat a tananyag földolgozásába, kérdezi a véleményüket, ők jelentkeznek és hozzászólhatnak. Ez is egyedi és szokatlan volt, sok ellenállást is kiváltott, a XIX. század végén az oktatási közvélemény egy része például azzal vádolta a gyakorlóiskolát, hogy itt fegyelmezetlenek a diákok.
Új konstrukció született
A gyakorlóiskola szellemi atyja Eötvös József volt, az iskola alapítói és sokáig vezetői Kálmán Mór és Bartal Antal voltak. A gyakorlóiskola indulása előtt két évvel, 1870-ben az egyetem bölcsészkarán belül már működött az ún. tanárképezde öt szakosztállyal, de a jelöltek itt még nem végeztek gyakorlótanítást. Bartal Antal és Kármán Mór kidolgozta az új intézmény, a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiuma – ma így mondanánk – szervezeti és működési szabályzatát. Az 1920-as évekig ez volt az országban az egyetlen gyakorlóiskola, később, ahogy a fejlődés megkívánta, újabbakat is létrehoztak. A tanárjelöltek iskolai gyakorlatának főbb mozzanatai lényegében a kezdetektől máig ugyanazok.
Mohay szerint kedvelik a diákok ezt a rendszert, mert változatossá teszi az iskolai munkájukat, hiszen évente több tanárváltást is megélnek bizonyos tárgyaknál. Alkalmazkodóképességet tanulnak ezekből a helyzetekből. Alkalomadtán egy kicsit izgulnak is a pályájuk első óráit tartó fiatal, még nem is igazi tanárokért, drukkolnak nekik, figyelik őket. Az érettebb diákok pedig abból is profitálhatnak, hogy egy tanári pályára készülő huszonéves miként fejlődik hétről hétre.

Mi ez a szellem(iség)?
A Trefort szelleme gyakran használt kifejezés volt az iskolában, már 1912-ben előadtak egy színdarabot a diákok a tornateremben ezzel a címmel: A gyakorlóiskola szelleme. 1962-ben egy diáklány hangjátékot írt a kilencvenéves jubileumi ünnepségre ugyanezzel a címmel, amit később a Petőfi Rádió is sugárzott. Az 1972-es centenáriumra pedig az iskola egyik tanára írt tanulmányt A „Trefort” szelleme címmel. A kilencvenes évek végétől a szóhasználatból lassan eltűnt ez a kifejezés.

A Trefort szelleme az itt folyó – a különböző korokban más-más szempontokból speciális – pedagógiai munkának és a tanárok diákokra történő hatását jelenti, amely a tanításon és a nevelésen keresztül jut érvényre.​ Waldapfel János fogalmazta ezt meg 1912-ben a legtömörebben.

„Az igazság szeretete minden tanításban és a szeretet igazsága minden nevelőaktusban”

– idéz a könyvéből Mohay.

Makay Gusztáv 1972-ben ezekben a fogalmakban összegezte ezt a szellemiséget: humanizmus, intellektualizmus, a tanulói aktivitás kiaknázása és a pedagógiai, didaktikai újszerűségek iránti fogékonyság. Az utóbbi négy-öt évtizedben ezek kissé átalakultak, kibővültek részben a megváltozott társadalmi, pedagógiai környezet, részben az iskola belső életének fejlődése következtében. Jelentősen előtérbe került például a közösségformálás, a diákokra nagyon odafigyelő tanári magatartás.
Mohay könyvének utószavában a következő fogalmak adnak összegzést: az intellektuális munka (vagyis a tanulás és a művelődés iránti igény) elsődlegessége, a nyitottság, az önálló gondolkodás, a kritikai szemlélet a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt, a nevelői attitűd (a tanárok nevelői szándéka, hatása rövid és hosszú távon), a liberalizmus és konzervativizmus együttes jelenléte (nem politikai értelemben, hanem inkább világlátást, gondolkodásmódot, viselkedést illetően) és védőburok kettős értelemben, egyrészt védelem egyes külső hatásoktól, másrészt megtartó erő a nevelői hatások hatékony érvényesítése érdekében.

Értelmiségi önbizalom, de nem büszke elittudat
Egy 1920-ban érettségizett diák így írt az iskoláról: „Hálával tartozom e nagy múltú és bátran kezdeményező iskolának a nevelésért, amelyben részesültem, és szeretettel gondolok rá. Nevelésről szólok és nem csupán oktatásról, mert a legnagyobb szellemi érték, amit kaptam, és ami egész életem alakulására kihatott, az önálló gondolkodás képességének a kifejlesztése, valamint a dolgok reális szemléletének az elsajátítása volt.”
Egy 2020-ban végzett tanuló szerint az iskola légkörének egyik legjellemzőbb vonása a nyitottság volt, és az, hogy a tanárok nagyon kedvesek voltak.

„Utólag úgy látom, a Trefort egy védett burok volt. Ha valami rosszat csináltam, annak nem lett nagyon súlyos és hosszan tartó következménye.”

Négy 2009-ben érettségizett diák így fogalmaz a könyvben: „A későbbiekben az, hogy ide jártunk, mindig is adott egy egészséges értelmiségi önbizalmat, de ez távolról sem büszke elittudatot jelentett. A tanár-diák kapcsolatot tekintve pedig szép íve volt a hat évnek. Mindig életkorunknak megfelelően bántak velünk, az elején még gyerekként, az utolsó két évben már egyre inkább felnőttnek kezeltek.”

Még több hír a Belvárosból

Hagyományos és prémium termékeket is árul a Mátyás Pékség, ami most új helyen nyitott pékséget – és itt már bruncholni is lehet.
Idén a városi zöld szigetek, oázisok lesznek a rendezvény fókuszában, összesen 42 épület lakói, 19 intézmény dolgozói és 16 kert gondozói csatlakoznak a programhoz.
Élete legalább olyan kalandos, mint művészete – írják az évfordulós rezümék. Tényleg járt Észak-Afrikában, kikötőmunkásként Hamburgban. A 120 éve, 1905. március 29-én született Rejtő Jenő nemcsak...
A Cinka Panna kert hivatalosan 2024 novemberében lett közterület, most pedig az Opre Roma! – Romahét Józsefvárosban rendezvénysorozat keretein belül utcanévtáblát is kapott.
A rendelési idő felében fogadott új betegek között az eddigieknél nagyobb számban lehetnek majd VIII. kerületen kívüli lakosok – több józsefvárosi is kárvallott lehet.
Opre roma! Látható vagy láthatatlan? – A roma identitás és önreprezentáció kihívásai című, pop-up kiállításmegnyitóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen régi kérdésekre, problémákra kaphattunk...
Egy egy éve indult helyi program keretében az önkormányzat támogatásával mára 83 nem magyar anyanyelvű iskolás tanulja a magyar nyelvet idegen nyelvként.
A terézvárosi rendészek éberségének és hatékony intézkedésének köszönhetően sikerült megelőzni a napokban, hogy a Liszt Ferenc tér egyik éttermében kitütött tűz tovább terjedjen, jelentős kárt,...
Ma este újra fellép a Zsírban a rádzsasztáni cigány népzenét játszó Dil Mastana zenekar – egy élmény!
Három polgárőrszervezet van alakulóban Józsefvárosban, az év végére talán mindhárommal találkozhatunk az utcán is.
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata – az elmúlt évek gyakorlata alapján – a lakosság részére VESZÉLYESHULLADÉK-GYŰJTŐ AKCIÓT szervez.
Évek óta szerveznek egészségnapot a Deák Diák iskolában. Az iskola vezetésének törekvése, hogy ráirányítsa a családok figyelmét az egészséges életmód fontosságára. A március végi nagyszabású...
A Dohány utca belső-erzsébetvárosi részén áthaladó trolibuszok útvonalának akadálymentesítéséről.
Április 23-án (szerdán) nem fogad ügyfeleket a terézvárosi polgármesteri hivatal.
Az átfogó akcióban 4 körözött személyt fogtak el. A jegyellenőrök és a rendőrök 8 járat több mint 50 ezer utasát ellenőrizték márciusban – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Budapesti...
Április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon Oláh József Pöli helyi képviselő (Közösen Józsefvárosért), egyenlőségi tanácsnok, a Méltóságot a Romáknak mozgalom alapítója mondta el gondolatait a jelenlegi...
Készüljünk együtt a húsvétra – várunk benneteket április 17-én, csütörtökön 16 órától a Klauzál térre!
Tovább tart a zaj, a por – hivatalos a hír, hogy csúszik a bontás a Pázmány Campus beruházáson, tudta meg Rádai Dániel alpolgármester.

A címlapról

A Hetek hetilap húsvéti számában interjút közöl Németh Sándor...
Az ünnepek közeledtével várhatóan a boltok forgalma növekedni fog,...
2025. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó...
A márciusi vasúti menetrendi adatokat a korábban beszerzett korszerű...
Kedden éjfélkor jár le a gépjárműadó befizetésének határideje, a...
Április 15-étől megkezdődik a VOKS 2025 országos véleménynyilvánító...

Könyvajánló

Egyszer volt, hol nem volt egy szakácskönyv, ami a főzést és a gluténmentes ételeket is megszeretteti a gyerekekkel - egy hiánypótló kötet jelent meg az idei Egészség világnapján, április 7-én!
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.