Harmadik alkalommal rendezik meg csütörtökön – Rostás Mihály kezdeményezésére – a Nemzetközi Cigány Dal Napját: 6 ország, 15 helyszín és több mint 50 fellépő. Magyarországon 10 város ad helyet a programnak.
Augusztus 8-án, a történelmet író cigány énekes, Eszma Redzsepova születése napján rendezik meg ismét a Nemzetközi Cigány Dal Napját.
Eszma Redzsepova-Teodoszievszka 1943. augusztus 8-án a mai Macedónia területén született, és az első cigány zenészek között volt, aki rádióban és televízióban is énekelt – ráadásul nőként, ami akkoriban a cigány közösségekben nagy felháborodást váltott ki.
Redzsepova óriási hangterjedelméről és hangerejéről, valamint szenvedélyes előadásáról vált híressé. 2010-ben a National Public Radio az „az 50 legjobb hang” közé választotta. De nem csak zenei tehetségének köszönhetően vált ismertté, harcolt a nők jogaiért és humanitárius munkát is végzett.
A keleti zenei stílusjegyeket a hangszerelésen, ritmikán kívül a hangképzés is adja. A jellegzetes orrhangképzés Redzsepovánál is megfigyelhető.
A Nemzetközi Cigány Dal napját harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében 6 ország és több mint 50 cigányzenekar együttműködésével. A programhoz csatlakozott Németország, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária és Magyarország. Magyarországon 10 városban lépnek fel a cigányzenészek. A magyarországi koncertekre a belépés ingyenes.
A budapesti koncerteknek a VI. kerületi Benczúr Ház Rendezvényközpont a házigazdája. Este 8 órától az egyik legelismertebb és a szakma által legtöbbet méltatott, WOMEX életműdíjas és Kossuth-díjas előadónk, Lakatos Mónika lép fel. Utána a Parno Graszt forrósítja tovább a hangulatot. Fellép mellettük a Misztrál zenekar, Szabó Balázs bandája és a Hungarian FolkEmbassy.
A Cigány Dal Napjának ötletgazdája Rostás „Mazsi” Mihály. Rostás Mihály tette nemzetközivé az eseményt és hozta létre a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot. Rostás, Lakatossal és a Romengo zenekarral 4 kontinensen és több mint 30 országban koncertezett az elmúlt évtizedekben.
Mivel a cigányzenére hatással vannak a közösséget körülvevő többségi társadalom kulturális jegyei, a program sokszínűsége garantált. A fellépő zenekarok között van, aki balkáni motívumokkal dolgozik vagy épp a flamenco stílusjegyeit használja. Természetesen, ha cigányzene, akkor a jazz sem maradhat el, emellett pedig fellép olyan együttes is, amely a rock műfaját párosítja a hagyományos magyarországi cigány népzene elemeivel.
Ízelítőnek: a páratlan Lakatos Mónikától a Mátyilém mé mámo című dal. A dal hűtlenségről, bűnről és azoknak következményeiről szól.
