Jelentős változás előtt áll a magyar közigazgatás: január 16-tól az Ügyfélkapu szolgáltatás átáll egy biztonságosabb belépési rendszerre. Az állampolgároknak két lehetőségük lesz: választhatják az Ügyfélkapu+ szolgáltatást vagy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
A központi kormányzati portál, a magyarorszag.hu egyablakos ügyintézési platformként működik. Az állampolgárok itt egy helyen érhetik el az összes közigazgatási szolgáltatást, intézhetik hivatali ügyeiket az Ügyfélkapun keresztül és tájékozódhatnak a kormányzati információkról. Az online ügyintézés lehetősége nagy könnyebbséget jelentett a lakosságnak, a vállalkozásoknak, a könyvelőknek és ügyintézőknek egyaránt.
Az Ügyfélkapu 2005-ben indult el Magyarországon mint az elektronikus közigazgatás egyik alapvető eleme. A szolgáltatást a Kopint-Datorg Zrt. (a későbbi Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., NISZ) fejlesztette ki és üzemeltette. Az Ügyfélkapu fejlődésében több fontos mérföldkő volt, a kezdeti alapfunkciók után folyamatosan bővült a szolgáltatások köre. 2012-től a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vette át az üzemeltetést, majd később a NISZ Zrt. lett a rendszer gazdája – erről vált le 2024 nyarán az IdomDoft Zrt., mely közvetlen állami tulajdonban van és a Digitális Magyarország Ügynökség irányítja.
2015-ben bevezették a Központi Azonosítási Ügynököt (KAÜ), ami az Ügyfélkapu mellett már más azonosítási módokat is lehetővé tett. Az elmúlt években jelentősen nőtt az elérhető szolgáltatások száma, 2018-tól összekapcsolódott az e-személyi igazolvány használatával is. Mobiltelefonos hozzáférés is elérhetővé vált, és ma már az állampolgárok évente több millió ügyet intéznek ezen keresztül.
Az átállás már javában zajlik. A fejlesztő IdomSoft Zrt. folyamatosan bővíti a rendelkezésre álló lehetőségeket, igaz az utolsó pillanatra halasztva és talán a kritikákat meghallgatva. 2025. január 14-től az Ügyfélkapu+ esetében
nemcsak okostelefonos vagy webes hitelesítő alkalmazásokkal, hanem e-mailes visszaigazoló kóddal is elvégezhető lesz az azonosítás.
Ez az új opció különösen azoknak jelent majd megkönnyebbülést, akik nem rendelkeznek modern okostelefonnal, vagy különböző okokból nem szeretnének további alkalmazásokat telepíteni készülékeikre.
Az Ügyfélkapu+ működési mechanizmusa a kétfaktoros azonosításra épül, így a már megszokott felhasználónév-jelszó páros mellett szükség lesz egy frissen generált, hatjegyű kódra is minden bejelentkezésnél. Ez a megoldás jelentősen növeli a biztonságot, hiszen az egyszer használatos kódok még akkor sem jelentenek biztonsági kockázatot, ha esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek, mivel a következő bejelentkezésnél már új kódra lesz szükség. A biztonsági kódok generálásához több hivatalosan támogatott lehetőség áll rendelkezésre: okostelefonon elsősorban a Google Hitelesítő (Authenticator) vagy a Microsoft Authenticator alkalmazás ajánlott, míg számítógépes használat esetén a TOTP.APP weboldal használható.
A változás hatásai már most is jól érzékelhetők a kormányablakokban. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint
jelentősen megnőtt az ügyfélforgalom január első hetében.
A számok beszédesek: míg tavaly a legforgalmasabb napokon átlagosan 85 ezer ügyfél kereste fel az ügyfélszolgálatokat, addig január eleje óta többször is átlépte a százezret a napi ügyfélforgalom, január 6-án pedig, rekordot döntve, elérte a 114 ezret. Az ügyfelek körülbelül negyede kifejezetten a Digitális Állampolgárság miatt keresi fel a kormányablakokat.
A megnövekedett érdeklődésre reagálva a minisztérium külön felhívást tett közzé, amelyben kérik az ügyfeleket, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást (DÁP), ezzel is gyorsítva a folyamatot. Fontos hangsúlyozni, hogy akik az Ügyfélkapu+ mellett döntenek és már rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval, azoknak nem szükséges személyesen felkeresniük a kormányablakokat, hiszen az átállást otthonról, néhány perc alatt is elvégezhetik az ugyfelkapu.gov.hu weboldalon.
A DÁP alkalmazás teljesen új megközelítést hoz az állami ügyintézésbe.
Szakít a hagyományos jelszavas azonosítással: elegendő a telefont magunknál tartani, és az alkalmazás segítségével, QR-kód beolvasásával vagy az app közvetlen megnyitásával lehet belépni a különböző szolgáltatásokba. A folyamat rendkívül egyszerű és felhasználóbarát: mindössze jóvá kell hagyni a belépési szándékot az alkalmazásban, és máris használhatók a szolgáltatások.
Azonban csupán azzal, hogy letöltöttük telefonunkra az alkalmazást, még nem fogjuk tudni használni a DÁP-ot. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásba való regisztrációra két lehetőségünk van. Az egyik: ha 2021. június 23. után kiállított és már aktivált eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezünk és ismerjük annak PIN-kódját, akkor közvetlenül az alkalmazásban, online is elvégezhetjük a regisztrációt. A másik lehetőség, hogy személyesen regisztrálunk egy kormányablakban – ezt akkor is választhatjuk, ha van eSzemélyi igazolványunk. A kormányablakos regisztrációhoz előzetes időpontfoglalás ajánlott, és feltétlenül szükséges a személyi azonosító, ami a lakcímkártyán található 11 számjegyből álló szám. A kormányablakba magunkkal kell vinnünk egy érvényes személyazonosító okmányt (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány), a lakcímkártyát, valamint az okostelefont, amin már telepítve van a Digitális Állampolgár alkalmazás és működik rajta a mobilinternet.
A rendszer átalakításának két fő mozgatórugója van. Az első és talán legfontosabb: a biztonság növelése.
A hagyományos, kizárólag jelszóra épülő védelem a mai digitális környezetben már nem nyújt megfelelő biztonságot.
A jelszavak többféle módon is veszélybe kerülhetnek: gyakran válnak adathalász támadások áldozatává a felhasználók, de előfordulhatnak szolgáltatói adatvédelmi incidensek is. Különösen problémás, hogy sokan ugyanazt a jelszót használják több szolgáltatáshoz is, így ha egy helyen kompromittálódik a jelszó, az több fiókot is veszélyeztethet.
A másik meghatározó tényező az európai uniós jogszabályi megfelelés: az elektronikus azonosítást szabályozó eIDAS 2.0 rendelet olyan szigorú biztonsági követelményeket támaszt, amelyeknek az egyfaktoros azonosítás már nem felel meg.
A Digitális Állampolgárság Program azonban jóval túlmutat egy egyszerű bejelentkezési módszer megváltoztatásán. A DÁP története 2022-ig nyúlik vissza, amikor is elfogadták az alapkoncepcióját. Ezt követően került sor az online ügyintézés megreformálását célzó DÁP-törvény megszavazására, amely 2024. július 1-jén lépett hatályba. A program egyik legfontosabb ígérete, hogy „felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, és megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit”. A végső cél pedig az, hogy 2026-ig az állampolgárok gyakorlatilag minden fontosabb, közigazgatást érintő ügyüket online, mobiltelefonjuk segítségével intézhessék el.
Már most is hasznos funkciók érhetők el a rendszerben: használható személyazonosság igazolására rendőri ellenőrzés során, lehet vele erkölcsi bizonyítványt igényelni, időpontot foglalni kormányablakba, és folyamatban van a digitális aláírás bevezetése is.
A program további fejlesztése során várható az állami levelezőszolgáltatás és egy új díjfizetési mód bevezetése. 2025 közepétől pedig a tervek szerint megnyílik a lehetőség a piaci szolgáltatók csatlakozására is, ami további jelentős bővülést hozhat a rendszer funkcionalitásában. Az egyik legizgalmasabb várható fejlesztés az online autóátírás lehetősége, amely még 2025-ben elérhetővé válhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Ügyfélkapu+ nem átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is megmarad alternatívaként.
Bár széles körben elterjedt az a téves információ, hogy 2025 végén ez a szolgáltatás is megszűnik, valójában csak annyi változás történik, hogy aki aktiválja DÁP-profilját, az 2025. december 31. után már nem használhatja párhuzamosan az Ügyfélkapu+-t. Ez a korlátozás azonban nem érinti azokat, akik nem kívánnak csatlakozni a DÁP rendszeréhez – ők továbbra is zavartalanul használhatják az Ügyfélkapu+ szolgáltatást.
A technikai követelmények tekintetében fontos kiemelni, hogy a DÁP alkalmazás használatához iOS 16, iPadOS 16, Android 10 vagy ezeknél újabb operációs rendszerrel rendelkező eszköz szükséges. Az alkalmazás nem használható feltört (jailbreakelt vagy rootolt) készülékeken, illetve azokon a Huawei eszközökön sem, amelyeken már nem érhetők el a Google szolgáltatásai. A biztonságot többszintű védelem garantálja: jelszavas védelem és biometrikus azonosítás (például ujjlenyomat) is beállítható, illetve az eszköz elvesztése esetén lehetőség van a DÁP-profil távoli törlésére is.
A program természetesen kritikákat is kapott. Többen aggályukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az eddig elkülönülten kezelt állami adatok összekapcsolásával túlságosan részletes profil készülhet az állampolgárokról. A fejlesztők erre reagálva hangsúlyozzák, hogy a DÁP kizárólag olyan adatokhoz fér hozzá, amelyek eddig is szerepeltek a különböző állami nyilvántartásokban, és az alkalmazás minden tekintetben transzparensen kezeli az engedélyeket: a felhasználók pontosan láthatják és szabályozhatják, hogy az alkalmazás melyik funkcióhoz mikor és milyen módon férhet hozzá.
Az üzleti szektort is érinti a változás: a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete például aggodalmát fejezte ki az átállással kapcsolatban, attól tartva, hogy az új rendszer esetleg megnehezítheti a könyvelők mindennapi munkáját. Az IdomSoft válaszul részletes tájékoztatót adott ki, amelyben tisztázta a felmerült kérdéseket, és több könyvelő is megerősítette, hogy megfelelő felkészüléssel az átállás nem okoz majd fennakadást a szakmai munkában.
A program jogi hátterével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a DÁP lesz Magyarországon az a digitális személyiadat-tárca, amelynek bevezetését európai uniós rendelet írja elő. Ez azt is jelenti, hogy a rendszernek számos uniós jogi és technológiai előírásnak kell megfelelnie, ami további garanciát jelent a biztonságos működésre.
Az online ügyintézés továbbra sem lesz kötelező: aki nem szeretne vagy nem tud digitális csatornákat használni, annak továbbra is megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a kormányablakokban.
A változások célja nem az online ügyintézés kötelezővé tétele, hanem biztonságosabb és kényelmesebb alternatíva biztosítása azoknak, akik szeretnének élni a digitális lehetőségekkel. A rendszer folyamatos fejlesztése és bővítése pedig azt ígéri, hogy a jövőben még több állami szolgáltatás válik majd elérhetővé az okostelefonokon keresztül, tovább egyszerűsítve az állampolgárok mindennapi ügyintézését.
