Évtizedekig ígérték, végül a Covid miatti lezárások, a megváltozott utazási szokások hozták el a kerékpársávot a Nagykörútra. Az ideiglenes és félmegoldásokat azóta átgondolták és most igazán nagyot húz a főváros: fizikailag elválasztott kerékpársávot, „bringasztrádát” építenek ki a Nyugati tértől a Boráros térig. A Nagykörutat is ráncba szedik, szebbé és élhetőbbé varázsolják.
Nagyon régi ígéret, hogy legyen kerékpárút a Kis- és a Nagykörúton. Már a ’90-es években készült, Budapest kerékpáros főút hálózatának fejlesztési tervében is szerepelt a két belső körút. A főváros 2007-es, közgyűlés által elfogadott településszerkezeti terve is a kerékpáros főhálózat részeként jelöli a két belső körutat. A Kiskörúton végül 2011-ben készült el a bringasáv, a Nemzeti Múzeum előtti bringaszámláló adatai szerint évente nagyjából egymillióan használják. A Nagykörúti bringasáv előkészítése 2012-ben kezdődött el. Aztán évekig nem történt semmi. Egészen 2020-ig, amikor a koronavírus-járvány miatti intézkedések miatt kiürült a város. A tömegközlekedés kihasználtsága 90 százalékkal esett vissza, de közel felére esett vissza az autóforgalom is. Ekkor – ideiglenes jelleggel – festették fel először a kerékpársávot a Nagykörútra.
A 2020-ban sárgával felfestett kerékpárút – és főleg annak megmaradása – több támadást is kapott. Részben, mert nem volt olyan Covid miatti intézkedést amely ne járt volna így, részben mert a kerékpársávok politikai üggyé váltak. A kormánypárt a kerékpársávok miatti dugókkal vádolta Karácsonyt, enyhébb formában csak előkészítetlennek, hirtelen bevezetettnek nevezték azt.
Pedig egyik sem volt igaz.
Mint feljebb is emlékeztettünk rá: valójában nagyon régóta húzódott, különböző tervek és hatástanulmányok is készültek korábban.
„2019-ben az önkormányzati választások után a Kerékpáros Klub megkereste az önkormányzatokat. A főváros új vezetésével januárban ültünk le egyeztetni, egy öt oldalas intézkedési csomagot vittünk, hogy szerintünk mely korábbi, a fővárosnál készült terveket kéne leporolni. Aztán jött a Covid. Márciusban már lehetett látni, hogy nem mennek sehova az emberek, viszont elmennek biciklizni, mert azt lehet, meg tavasz is volt. Ahogy akkoriban a világ nagyon sok nagyvárosa – Párizs, New York – is elkezdte kijelölni a kerékpársávokat így reagálva a visszaeső autóforgalomra. Akkor, mint Kerékpáros Klub lecsökkentettük a januári csomagot a nagyon gyorsan és olcsón bevezethető intézkedésekre” – emlékezik vissza Halász Áron, aki azóta a Főpolgármesteri Hivatalnál dolgozik, mint fenntartható közlekedési szakreferens.
A Nagykörúti kerékpársáv tehát nem a semmiből jött,
a tesztidőszak alatt a BKK és a Budapest Közút elvégezte a forgalomszámlálást és a szükséges adatelemzéseket. Ezek után döntöttek úgy, hogy – kisebb változtatásokkal – megmarad a kerékpársáv. Az egyik ilyen változás az volt, hogy a Ferenc és a József körúton – ahol nagyobb az autóforgalom –, visszaadták az autóknak a kétszer két forgalmi sávot. Ennek köszönhető, hogy hol a parkolósávban vezetik a kerékpárutat, ahol meg nincsen, ott a járdán. 2024-ben egy közösségi költségvetés projekt keretében helyezték ki a pollereket – az elhajló műanyagoszlopokat a József körúton és egy-két helyen vörös felfestéssel is kiemelték a kerékpársávot.
A mostani tervek szerint ezt, a meglévő kerékpársávot alakítják át oly módon, és védett – fizikailag elválasztott –, minimum két méter széles, az előzést is lehetővé tévő kerékpársztráda jönne létre a Nyugati és a Boráros tér között, tehát a VIII. kerületi szakaszon is. Mindezt az teszi lehetővé, hogy főváros összekapcsolta a Nagykörút régóta esedékes közterületi rendbetételét azzal, hogy a BKK 2024 tavaszán pályázott az Európai Unió TOP Plusz Bringasztráda programjára.
A Nagykörút komplex megújítása egyébként kiterjed az akadálymentesítésre, gyalogosbarát fejlesztésekre, de még a közterületek egységes arculat melletti megújítására, portálfelújításra és a zöldítésre is. Attól viszont nem kell tartani, hogy komolyabb lezárások is lesznek,
a 4/6-os villamos pályájához ugyanis nem nyúlnak hozzá.
Legendásan népszerűtlen volt az Andrássy úti kerékpársáv első változata és az Üllői úton a metrópótlás idején létesített buszsávok helyén létrehozott kerékpárút is több felől kapott kritikát. A parkolósáv mögött vezetett eredeti Andrássy úti bringasávot maguk a kerékpárosok gyűlölték tiszta szívből és kerülték el azt, amennyire csak lehetséges. Ennek oka az volt, hogy nehéz volt a haladás és rendszeresek voltak a hirtelen ajtónyitásból eredő balesetek. Az e miatti aggodalmak a Nagykörúti bringasztráda látványterveinek közzététele után is felmerültek. Halász Áron szerint ezúttal nem kell ettől tartani, mivel lesz elegendő hely, ami az Andrásy úton eredetileg nem volt. Nem csak a kerékpársáv lesz szélesebb, de a parkoló is el lesz választva a bringasztrádától egy „ajtónyitsányi” biztonsági sávval, a ki- és beszállás sem fogja zavarni a kerékpáros forgalmat, ahogy az útban lévő kukák vagy a rakodni megálló teherautók és furgonok sem. Az Üllői úton ugyanis erre nem gondoltak a polleres elválasztás kivitelezésekor. A Nagykörúton azonban egy „multifunkcionális” rakodó és parkolósáv fog létrejönni.
Halász Áron szerint sokkal többről van szó, mint kerékpáros fejlesztésről: „Már a csak felfestett biciklisávval is nagyjából megnégyszereződött a biciklis forgalom a Nagykörúton pár év alatt. A fizikai elválasztással ez a kényelmi faktor valószínűleg még tovább fog nőni, és azok is bringára ülhetnek majd, akik még mindig nem mertek. Ez a fő célja, ugyanakkor bővülő körben ez a Nagykörút rehabilitációját is szolgálja. Ebben a felélesztésében nagy szerepe lehet annak, hogy EU-s támogatásból lehet bringasztrádát építeni, de emellett még egy csomó más központi problémát is meg kell oldani. Ezeket egyszerre akarja menedzselni a főváros, hogy vonzóbb legyen a Nagykörút. És nem csak a kerékpárosok számára.”