Dömötör Csaba kiemelte: az egész országot foglalkoztatja, hogy az oltási program előrehaladtával milyen ütemben és hogyan lehet újraindítani az országot, a gazdaságot, és úgy általában az életet. A konzultáció jó lehetőség arra, hogy mindenki el is mondja a véleményét, és a kormány ezt figyelembe is fogja venni.
Kiemelte: vannak kimondottan vitás kérdései is a konzultációnak, például az, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést egyes korlátozó intézkedések alól. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a döntés felelőssége a kormányé, de az a helyes, ha a kabinet továbbra is a legszélesebb egyetértésre alapozza azokat, a szakemberek javaslataira és a magyarok hangjára. Ha ez a kettő találkozik, erősíteni fogja a járvány elleni összefogást - fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: a nagy érdeklődést mutatja, hogy eddig egyetlen korábbi konzultációban sem nőtt ilyen gyorsan az internetes kitöltések száma.
Dömötör Csaba a kormányzati oldalak elleni kibertámadásról is beszélt, amely külföldi és belföldi IP-címekről egyaránt zajlott. A hatóságok megkezdték a szükséges vizsgálatokat, büntetőfeljelentést is tesznek, mert egy ilyen tett nem maradhat következmények nélkül - jelentette ki.
Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány súlyosan érintette az európai gazdaságot és a magyart is "erősen oldalba kapta". Azonban a kormány nem várja meg a járvány végét azzal, hogy erősítse a gazdaságot, ezért is döntöttek az újraindítási akciótervről, ami hozzájárul a nagyobb növekedéshez.
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a járvány elején sokan "festették a falra a magas munkanélküliség ördögét", de jó döntésnek bizonyult, hogy a kormány nem a hosszú távú segélyezési rendszert "turbózta fel", hanem a meglévő munkahelyeket bástyázta körbe. Erről szól a bértámogatás vagy a hiteltörlesztési moratórium, és ezeknek is köszönhetően ma négy és fél millióan dolgoznak Magyarországon, annyian, mint a járvány előtt, és lehet ez még több is - emelte ki az államtitkár.
Dömötör Csaba rámutatott: ez a válságkezelés a baloldali politikával szemben nem a "szívtelen megszorításokról" és a munkából élők roskadásig terheléséről szól. A válság ellenére is nőttek az átlagbérek, a minimálbér emeléséről is megszületett a megállapodás, visszaépül a 13. havi nyugdíj, valamint jövőre a 25 év alatti fiatalok is megkapják a jövedelemadó-mentességet. Utóbbit egy olyan lépésnek nevezte, amit egyetlen kormány sem csinált még Magyarországon.
Kitért arra is: a közös teherviselésből, a járvány elleni küzdelemből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. Azt mondta: a fővárosi önkormányzat láthatóan nem szeretné ezt, miközben "több mint százmilliárdos összegen csücsül", folyamatosan számon kéri a kormányt. Dömötör Csaba megjegyezte: az iparűzési adóbevételek sokkal magasabbak ma, mint 2011-ben voltak, így a gazdaság teljesítményének köszönhetően az önkormányzatok is nagyobb összegből gazdálkodhatnak, nem beszélve arról, hogy az állami támogatások 44 százaléka Budapestre érkezik.
Szólt a hiteltörlesztési moratóriumról is, amely Európában Magyarországon a leghosszabb, 15 hónapig nyújt védettséget, és az összesen 2,7 millió hitelszerződés több mint a felét érinti. A kis- és középvállalkozásoknak szóló nulla százalékos tízmillió forintos hitel pedig azt a célt szolgálja, hogy ezek a vállalkozások se veszítsék el dolgozóikat - emelte ki.
Arról, hogy Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő szombaton egy egymilliárd eurós uniós bértámogatási forrás megpályázására szólította fel a kormányt, Dömötör Csaba azt mondta: amikor a baloldal válság idején kormányzati pozícióban volt, elvettek egyhavi bért, csökkentették a béreket, utcára tettek közalkalmazottakat, és a végén lett belőle egy vaskos IMF-hitel.
Azt mondta: lehet vitatkozni arról, hogy mire lenne még szükség, de kormányzati intézkedések az elmúlt hónapokban már bizonyítottak. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne születnének újabb és újabb döntések - tette hozzá.
MTI 2021. február 21.
