Fiatalon úgy képzeltem, hogy hatvanéves koromban abbahagyom a színészetet, és csak az írásnak élek majd, ez azonban másként alakult...

Kedves, fiatalos és nagyon ismerős hang szól bele a telefonba, amikor a kerületünkben élő színművészt hívom, hogy kerek születésnapja alkalmából interjút kérjek tőle. Ez a hang persze nemcsak nekem, de valószínűleg a legtöbb magyar tévénézőnek és mozilátogatónak is ismerősen cseng; a vonal túlvégén ugyanis Dallos Szilvia, vagy ahogy kollégái nevezik, a szinkronkirálynő beszél.

Dallos Szilvia nemcsak több ezer alkalommal kölcsönözte hangját külföldi színésznőknek – hogy csak a legismertebbek közül a Dallas Ellie-jét vagy az Onedin család Sarah-ját említsem –, hanem megírta a szinkronizálás történetét Magyar hangja... című kötetében. Színpadi és szinkronszerepei mellett Dallos Szilvia kitűnő író is, tagja a Magyar Írószövetségnek, rádió- és mesejátékok szerzője, de írt drámát és gyermekkönyvet, és megjelent novellás és anekdotakötete is.

– Mindig rengeteget dolgoztam, és mindig akkor éreztem jól magam, ha dolgozhattam. Visszatekintve az elmúlt hosszú évekre, sokszor nem is értem, hogy jutott időm mindenre – kezdi a beszélgetést a művésznő II. kerületi otthonában, amelyet egy barátságos golden retrieverrel, Szamócával oszt meg.

Ahogy meséli, eleinte a tánc volt a mindene, a Színház- és Filmművészeti Főiskola táncrendező szakán végzett, ahol Benkő Gyula figyelt fel szép hangjára és színészi képességeire. Az Állami Balettintézetben balettmester-képesítést szerzett, és mindeközben elkezdett írni is. A tánc idővel háttérbe szorult, de a színészet és az írás egész pályáját végigkísérte: – Hogy ez áldás volt-e vagy átok, nem tudom megmondani. Nem nagyon jártam el szórakozni, mert vagy játszottam, vagy írtam. Fiatalon úgy képzeltem, hogy hatvanéves koromban abbahagyom a színészetet, és csak az írásnak élek majd, ez azonban másként alakult...

Írni muszáj

Az írás Dallos Szilvia számára belső kényszer: ha meglát valamit, ami megérinti, írásba foglalja. Főiskolásként érdekes mozdulatokat, arckifejezéseket, párbeszédeket jegyzetelt magának későbbi felhasználásra. Így született a Figuratár című füzet, tulajdonképpeni első írásműve, de ez történt akkor is, amikor a Rádió külső munkatársaként vidéki riportra indult. Az út egy óriási búzaföld mellett vitt, amikor a kocsijából meglátta, hogy a búzatáblák közepén egy magányos ház áll. – Döbbenetes látvány volt ez a búzatengerben álló házikó, ahová nem vezetett út, de lakták, amit a kiteregetett férfiholmik bizonyítottak. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ki élhet ott és hogyan, és már a kocsiban megírtam fejben a novellát, ami az Élni a világ szélén című kötetem címadó írása lett. Ebben a könyvben még két elbeszélés szerepel, mind magányos emberekről szól.

A Forgatások mosolya című anekdotagyűjtemény éppen harminc éve, 1995-ben jelent meg, amelynek harmadik kiadása hamarosan várható. A könyvből 250 vidám történetet ismerhetünk meg, méghozzá a magyar színművészet ismert és kedvelt alakjaitól. – Nemeskürty István kért fel, hogy írjam meg a forgatások alatt esett sztorikat. Lehetetlen feladatnak tűnt, el sem akartam vállalni. Másfél évem volt a munkára, miközben játszottam is. Iszonyatosan nehéz időszak volt, hihetetlen sok munkával, de megérte, mert egy páratlan gyűjtemény jött össze a csodálatos kollégáknak köszönhetően, ami egyben magyar filmtörténet és korrajz is.

Színpadi szerzőként először 1973-ban mutatkozott be Akvárium című darabjával a Kecskeméti Katona József Színházban, az Utószinkront pedig 2009-ben láthatta a Budapesti Kamaraszínház közönsége – ám ennek nem ez volt az ősbemutatója. – Az Utószinkron először könyvben jelent meg, ami valószínűleg a Németh László Gimnázium magyartanárának is a kezébe kerülhetett, mert mint utólag kiderült, fél éven keresztül dolgozott a diákjaival a darab bemutatásán. Én erről mit sem tudtam egészen addig, amíg meghívást nem kaptam a premierre. Ez 2007-ben történt, és idén újra kiadja a Napkiadó a könyvet, amelynek a születésnapomon, január 30-án lesz a bemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Izgatottan várom, mert az eseményre meghívták a tanárt, az akkori tanulókat és az igazgatót is.

A szinkronszínészi karrier indulása

A színművész 1960–1962 között az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott, amikor egy nap a Pannónia Filmstúdióból kapott meghívót próbafelvételre. – A Rocco és fivérei című filmben Annie Girardot-nak kerestek hangot. Semmi kedvem nem volt elmenni a próbafelvételre, hiszen azt se tudtam, mi fán terem a szinkron, és nem akartam leszerepelni, de az anyukám azt mondta: „Fiam, te akartál színész lenni, menned kell!” Így hát elmentem. A stúdió aulájában már sok hasonló korú színésznő várakozott, az egyik, már tapasztalt kolléganőmet kérdeztem, hogy mit kell itt csinálni. „Nézed a száját, a mozdulatait, és közben olvasod a szöveget” – mondta, én pedig el se tudtam képzelni, hogy lehet mindezt egyszerre csinálni. És tényleg borzalmasan nehéz volt, úgy remegett a kezem, hogy alig tudtam elolvasni a papírról a szöveget. A végén azt mondták, majd értesítenek, én pedig azt gondoltam, hogy akkor többet nem hallok felőlük. De egy hét múlva újabb meghívó érkezett, és ezúttal már csak kettőnket hallgattak meg. A végén a rendező odalépett a kolléganőmhöz, kezet fogott vele, én pedig elindultam az ajtó felé, amikor meghallottam, hogy „ne menjen sehova, maga fogja csinálni!”. Hát, így indult, mondhatom, a csodával határos módon, és innentől nem volt megállás.

A család

Dallos Szilvia 1958-ban kötött házasságot Lestár János filmrendezővel. Lányuk, Lestár Ágnes szinkronrendező. – A férjem egy csoda volt, nagy műveltséggel, tehetséggel, szeretettel. Ágit kislányként sokszor vittem magammal a szinkronstúdióba, és bár az egyetemen filozófia szakon végzett, az érdeklődése a szinkron iránt megmaradt. Sokat dolgoztunk együtt, amit mindketten nagyon élveztünk. A férjét, Kálloy Molnár Péter színészt is a szinkronban ismerte meg, azóta két nagyszerű gyermekük született.

Szilvia hároméves volt, amikor a család Alsóörsön vett egy kis nyaralót. Azóta nincs olyan nyár, hogy a színművész ne töltene ott hosszabb-rövidebb időt, ami számára több mint nyári lak, alkotóház, ahol a leginkább tud írással foglalkozni. – Huszonöt évvel ezelőtt született a gondolat, hogy Jókai Mór és Endrődi Sándor barátsága emlékére, mely őket Alsóörshöz kötötte, irodalmi bablevespartit rendezzenek. Ebből hagyomány lett, a fesztivált minden nyáron megtartják, amire én minden évben készítek egy-egy tortát. A jubileum alkalmából most azt tervezzük, hogy egy kis kötetben megjelentetjük a huszonöt tortát, amihez történeteket írok főleg a gyerekkoromból, a régi Alsóörsről, és arról, hogy mivé fejlődött a település. Ezen dolgozom most.

– A szívem egyik csücske Alsóörs, a másik pedig a II. kerület, ami több mint ötven éve otthonom. 1969-ben meghirdették, hogy házilagos kivitelezés mellett négylakásos sorházban épülő lakásokra lehet jelentkezni. Fiatalok voltunk, belevágtunk, de nem tudtuk, mire vállalkozunk. Szegény apámmal és férjemmel minden este, sokszor éjszaka is dolgoztunk. A férjemnek hetekig kellett mindenféle krémekkel, kenőcsökkel kezelni a felhólyagosodott, kisebesedett kezét, hogy át tudja venni a Balázs Béla-díjat. Végül 1971-ben költöztünk be, azóta élek itt. Nagyon szeretem ezt a környéket, mert gyönyörű, és mert nagyon jó kis, kutyás társaság alakult ki. 1970 óta mindig volt kutyánk, és a kutyás barátokkal a József-hegyi kilátó a mindennapi találkozási pont.

Dallos Szilvia január 30-án tölti be kilencvenedik életévét, amiből azonban jócskán letagadhatna, hiszen fizikailag és szellemileg is megmaradt frissnek és fiatalosnak. Hogy mi a titok? Állítása szerint az évtizedek óta mindennap végzett reggeli torna, a rengeteg kutyasétáltatás és persze a játék és az írás.

Péter Zsuzsanna

Még több hír Budáról

Ez nem csak egy piknik – ez a lakótelepi közösségek ünnepe. A Miutcánk és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat közös szervezésében újra összehívjuk a környékbeli szomszédokat. Egy retro lakóautóval...
A gyerekek visszajelzései jelentik a legnagyobb elismerést Sapszon Borbála, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola pedagógusának, aki kiváló zenepedagógusi munkásságáért Virág Benedek-díjban részesült...
A PesthidegkútON elnevezésű beszélgetéssorozat, amelyben Őrsi Gergely polgármester beszélget a városrész egy-egy közismert lakójával.
Már lehet jelentkezni az Erődtér nyári táboraiba! Az idei nyáron is várják a II. kerületben lakó vagy II. kerületi iskolában tanuló fiatalokat a II. Kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ Erődtér...
400 000 magyar ember. 400 000 világ. 400 000 elveszett tudás. 400 000 felbecsülhetetlen érték. 400 000 könnyel kimondott név. Ennyi honfitársunkat küldtünk a halálba csak azért, mert zsidók voltak....
Dr. Bodroghelyi László húsz év után távozik a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának főigazgatói posztjáról. Két évtized Maros utcai tapasztalat alapján megszámlálhatatlan pácienssel...
Április 14-én nemcsak Esterházy Péter születésnapját és egyben a magyar próza napját ünnepeljük, hanem világszerte ekkor tartják a könyvtárosok világnapját, amely az olvasás, a tudás és a közösségek...
A Budai Polgár kezdettől fogva elkötelezett abban, hogy feltárja és megörökítse kerületünk múltját, helytörténetét. Most Olvasóink segítségét kérjük. Amennyiben vannak érdekes történeteik, emlékeik,...
Szabó T. Anna József Attila-díjas költő és Sinha Róbert gitárművész rendhagyó zenés irodalomórára várja az érdeklődőket április 11-én, a költészet napján, a Klebelsberg Kultúrkúriába.
A Budavári Önkormányzat képviselő-testülete a 2025. évi díszpolgári címet Dr. Sótonyi Péter professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja részére ítélte oda.
A szilveszteri ünneplés formája nem csupán egyéni döntés kérdése, hanem közösségi és környezeti szempontból is mérlegelést igényel. Az élhetőbb városi környezet és a társadalmi érzékenység erősödése...
„Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” – az 1990. március 20.-án, Marosvásárhelyen Puczi Bélától elhangzott mondat nehezen felejthető mozzanata az egyetemes magyar történelemnek, amikor...
Nem árt elővigyázatosnak lenni a par­ko­ló­automatáknál, miután hamis QR-kód­dal próbáltak meg csalók telefonos fi­ze­tést indító ügyfeleket megtéveszteni.
ÁPRILIS 12-én, SZOMBATON, 8–12 ÓRA KÖZÖTT a II. Kerületi Önkormányzat ismét veszélyeshulladék-gyűjtést tart a két szokásos helyszínen.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki...
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2025. május 15-ig várja a javaslatokat a Fischer Ágoston-díj odaítélésére. Ezúttal is olyan személyek nevét várjuk, akik kerületünk szociális ellátásainak,...
Túra a budai zöld II. kerületi szakaszán. A zöld sáv jelzésű turistaútvonalak elsősorban helyi jelentőségű, rövidebb távú vándorutakat jelölnek, amelyek gyakran kevésbé ismert, de annál izgalmasabb...
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat továbbra is elkötelezett a közlekedési szabályok betartatásában és a közlekedésbiztonság javításában. Különös figyelmet fordítunk a gyorshajtás visszaszorítására. A...

A címlapról

A Hetek hetilap húsvéti számában interjút közöl Németh Sándor...
Az ünnepek közeledtével várhatóan a boltok forgalma növekedni fog,...
2025. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó...
A márciusi vasúti menetrendi adatokat a korábban beszerzett korszerű...
Kedden éjfélkor jár le a gépjárműadó befizetésének határideje, a...
Április 15-étől megkezdődik a VOKS 2025 országos véleménynyilvánító...

Könyvajánló

Egyszer volt, hol nem volt egy szakácskönyv, ami a főzést és a gluténmentes ételeket is megszeretteti a gyerekekkel - egy hiánypótló kötet jelent meg az idei Egészség világnapján, április 7-én!
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.