Megszoktuk, hogy a múzeumokban csendben, illedelmesen kell viselkedni, ha hangosan nevetünk csúnyán néz ránk a teremőr.
Az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár munkatársai viszont megpróbálnak minél több életet vinni a falak közé, s a mindennapok részévé tenni a múzeumba járást. Igy tett most R. Keleti Éva, az intézmény munkatársa is, aki nem először hívta közös tárlatvezetésre Janklovics Péter humoristát. De hogyan kerül a stand up a múzeumba? A zsidó kultúra szerves része a humor, nem véletlen, hogy a századelőn megalakuló első pesti kabarékban a korabeli „stand up komikusok” szinte mind zsidók voltak. A zsidóság másik jellemzője a vitakultúra, vagyis mindenki mondja a magáét, és a vircsaftnak se eleje, se vége. A Janklovics kibicel című tárlatvezetés már címében is vidám heccelődést ígért. A humorista el is mondta a közönségnek, hogy ő amolyan beépített kötekedőként csatlakozik a tárlatnézéshez, fizetett akadékoskodóként. Ezen persze máris mindenki jót derült.
A Csányi utca 5. felső emelete egy századfordulós zsidó polgári család otthonának van berendezve. Belépünk egy képzeletbeli vallásos zsidó család konyhájába, ahol az előírások szerint külön szekrényekben kellett tartani a húsos és tejes edényeket, és ha egy tejes edényben korábban húst tároltak, a fazekat is el kellett vinni a mikvébe és rituálisan megfürdetni. Na, de ma egy picike garzonban hová férne el két konyhaszekrény, sőt, két hűtő a tejes-húsos ételeknek? Hogyan lehet a kóserság alapelveinek megfelelni manapság? Hosszú tanakodás után Janklovics azt javasolta, esetleg két garzont kell venni.
Egy másik kiállítási terem: a rabbi szobája – kicsit eklektikusan. A neológ és ortodox irányzatok a Csányi utca 5-ben jól megférnek egymás mellett. A rabbi szobájának egyik oldalán lévő könyvespolcon az ortodox imakönyvek találhatók, a másik falnál a neológok, amelyekben magyarul és héberül is olvashatók a szövegek. Janklovicsnak itt is eszébe jutott egy vicc. Egy zsidó fiatalember házassági tanácsot kér a rabbitól: szeretne elvenni egy lányt, de az nagyon csúnya. Keress szebbet! – tanácsolja a rabbi. De ez legalább gazdag – morfondíroz a vőlegény. Keress jobb állást, és akkor lesz pénzed! – így a válasz. De mégiscsak jól jönne az a kis stafirung… Tudod mit? – csattan fel a rabbi – keresztelkedj ki, és a papokat bosszantsd tovább a kérdéseiddel!
A tárlatvezetésen rengeteg érdekes infót megtudtunk a korabeli életformákról. Az 1900-as évek elején a polgári lakásoknak mindössze 20-30 százalékában volt fürdőszoba. Mosakodási lehetőség, vécé csak a gangos folyosó végén volt. A családtagok az ágy végénél elhelyezett díszes éjjelikben végezték el a sürgős dolgukat. Az emberek kisebbek voltak, a házaspárok ágya is olyan rövid, hogy csak félig ülve lehetett aludni benne. „Jót tett a refluxosoknak” – kibickedett a humorista.
A Janklovics-R. Keleti páros remekül kiegészítette egymást, improvizálva adogatták egymásnak a magas labdákat és fürgén csapták le a poénokat. A közönségnek nem is volt más dolga, minthogy a példát követve kötözködjön kicsit, és minél többet nevessen.