Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy felhívjuk a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek kihívásaira és szükségleteire. Az autizmus spektrumzavar egy összetett neurobiológiai állapot, amely hatással van a kommunikációs, szociális és viselkedési képességekre. A szakemberek az autizmus spektrumot használják annak leírására, hogy az állapotnak különböző formái és súlyossági szintjei léteznek, így minden érintett más-más erősségekkel rendelkezik és kihívásokkal néz szembe.
Az autizmus kialakulásának oka nem teljesen ismert, de a kutatások szerint genetikai és környezeti tényezők kombinációja is szerepet játszhat a megjelenésében. Az autizmus spektrumzavart általában gyermekkorban diagnosztizálják, gyakran már 2-3 éves korban, amikor a szociális és - kommunikációs készségek fejlődése észrevehetően elmarad. Magyarországon legalább 100.000 autizmusban érintett személy él. Az enyhe autizmus jeleit mutatókat magasan funkcionáló Asperger-szindrómásoknak nevezzük.
„Gyakran előfordul azonban, hogy egy gyermek ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) diagnózist kap, miközben a tünetei az autizmus spektrumzavarra is utalhatnak. Az állami rendszer túlterheltsége miatt azonban nincs mindig lehetőség a mélyebb feltárásra és a pontos diagnózis felállítására. Ez a helyzet különösen nehéz azoknak a családoknak, akik már így is nagy terheket cipelnek” – hívta fel a figyelmet Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.
A GEM Tanulási Központban vett részt konzultáción egy 11 éves, autizmusban érintett kisfiú édesanyja, aki a gyermekét egyedül neveli.
„A gyermek képernyőfüggő. Mindent sértésnek vesz, gyakran agresszívan reagál – az édesanya pedig az összeomlás szélén áll. A fiút délelőtt még fogadják egy állami intézményben, de délutánra hazaküldik. Az anya kétségbeesetten próbál egyszerre dolgozni, gondoskodni az autista fiáról és a kisebb lányáról, éjszakai műszakban is dolgozik, három napig gyakorlatilag nem alszik, és csak azokat a délelőttöket várja, amikor a gyerek iskolában van, és ő egy kicsit lehunyhatja a szemét” – sorolta a nehézségeket a szakértő.
„Aki nem élt végig ilyen napokat, az el sem tudja képzelni, mit jelent mindez. Ez nem szimplán kihívás, ez túlélés nap mint nap, egyedül, reményvesztetten” – fogalmazott az intelligencia kutató.
„Ez nem egy egyedi történet. A Gem Tanulási Központ célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a családoknak, akik hasonló helyzetben vannak. A 8 kognitív képességet mérő Gibson-teszt segítségével feltárjuk a kognitív gyengeségeket, majd célzottan fejlesztjük a figyelmet, a beszédértést, a nyelvi feldolgozást a magasan funkcionáló autizmussal élő gyermekek körében. A Gem-ben alkalmazott amerikai BrainRx agytréning pedig egy olyan evidencia alapú program, amellyel a jól funkcionáló autizmussal élők kezelésében érhetőek el maradandó eredmények” – magyarázta a szakértő.
Dr. Bohács Krisztina kiemelte azt is, hogy a célzott fejlesztések mellett óriási előrelépést jelentene az autizmussal élő gyerekek jóval nagyobb integrálása, kirekesztettségük csökkentése.
„Fontos lenne, hogy ezek a gyerekek is meghívást kapjanak közösségi eseményekre, zsúrokra, iskolai programokra, a társadalom ne fokozza a különbözőség érzését, hanem érzékenyítéssel és támogatással segítse őket. Az autizmus elfogadásának hónapja és az Autizmus Világnapja fontos alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a kihívásokra és a lehetséges megoldásokra. Együtt, közösen tehetünk azért, hogy az autizmusban érintett gyermekek és családjaik megkapják a szükséges támogatást és megértést.”
