A Dunán és a Tiszán új hidak épülnek, százmilliárdos beruházások jönnek, a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszögben pedig egy egységes gazdasági övezetet hoz létre a kormány – jelentette be Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy Debrecen a vidék fővárosa lesz.
Lázár János a makói Rádió7 rádiónak adott interjút és egy sor meghatározó bejelentést tett: ötéves beruházási tervet ismertetett, és felvázolt egy új hídépítési programot a Tiszán és a Dunán. Az építési és közlekedési miniszter felidézte: az elmúlt időszakot súlyos döntéshullám jellemezte, amikor személy szerint neki több ezer beruházást kellett leállítania azért, mert nem volt rá pénz. Most viszont a kormány eljutott odáig, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tárgyalt. Ezeket új struktúrába rendezték, amelynek a fókuszában Debrecen áll. Az egyik fő kérdés, hogyan lehet „ráhordani” a munkaerőt a hajdúsági vármegye központjára. Ezért kiemelten fontos az úthálózat fejlesztése. A miniszter jelezte, az M4-es gyorsforgalmi utat Berettyóújfalu irányában folytatni kell, ahogy a Debrecen–Nyíregyháza vasúti és közúti összeköttetés is nagy hangsúlyt kap.
Lázár János építési és beruházási miniszter (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
„Van egy nagy adósságunk. Minden út Budapestre vezet, Szegedről könnyebb eljutni a fővárosba, mint Debrecenbe. Ezért ha úgy tetszik, egy Debrecen–Szeged hidat létesítünk” – fogalmazott.
Annak ellenére, hogy Budapest termeli a magyar GDP harmadát, a vidék megerősítése stratégiai cél, ezért vidéki centrumokat alakítanak ki.
Ez alá számos projektet rendeltek, mint például Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti 47-es út négysávosítását. Ugyancsak négysávos utat vezetnek Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Debrecen viszonylatban. A Szeged és Debrecen közötti út Mezőberényig van rendben, onnan járhatatlan. Ezt is meg kell csinálni. Kecskemét és Békéscsaba között is lesz egy négysávos út.
Algyőnél fejlesztik a kerékpáros-infrastuktúrát, mintegy két kilométer hosszan. Ennek köszönhetően az Algyő–Hódmezővásárhely és a Szeged–Hódmezővásárhely teljes egészében elérhető lesz kerékpárral. A Nagyfán működő börtön megközelíthetőségét is javítani kell, mert ennek a jelentősége megnőtt a migráció kezelése kapcsán. Az ide vezető utat az algyői hídtól szintén felújítják.
Az új Tisza-híd Algyőnél lesz.
Itt már létezik egy kétsávos átkelő, amit naponta 17 500 jármű használt a 2022-es adatok szerint. Csakhogy a forgalmat itt rendszeresen korlátozni kell a rossz műszaki állapot miatt. Ez nem maradhat így, mert megborítja a közlekedést Szeged és Hódmezővásárhely között. Lázár János ennek kapcsán közölte, hogy a két város a jövőben összenő és ikerváros lesz, annak minden gazdasági, politikai és társadalmi következményével.
Az új Tisza-híd kiviteli terveinek elkészítésére közbeszerzést írnak ki, ennek értéke több milliárd forint. Lázár János szerint két koncepció van: vagy visszabontják az itteni hidat, a meglévő kétsávot felújítják és pluszban építenek egy új kétsávos hidat, vagy pedig teljesen elbontják a már meglévő átkelőt és egy teljesen új, négysávos hidat hoznak létre. A két lehetőség közül a mérnököknek kell dönteniük.
Az biztos, hogy százmilliárdos beruházásról van szó, az új hídon pedig 90 km/h-val lehet majd haladni. Az a cél, hogy a kivitelezés belátható időn belül megkezdődjön.
Nem az algyői híd az egyetlen, ami napirenden van, Lázár János majdnem féltucatnyit említett meg a makói Rádió7 rádiónak adott interjújában. Az egyik a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd, ami új átkelési pont lenne a román–magyar határon. Ha ez meglenne, akkor a lakossági és a teherforgalmat is ki lehetne vinni az M43-ra. Ezenkívül szó van a Maros-hídról Kiszombor és Makó között. Kiderült az is, hogy egy új szegedi Tisza-híd előkészülete is folyik. Ennek az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel az ide tervezett gazdasági fejlesztésekről. Végezetül kitér a mohácsi új Duna-hídra is, amelynek a kivitelezését már elrendelte – tudósított a Magyar Nemzet.
(hirado.hu)
