A Fiatal Családosok Klubja, a Nők Magyarországért Klub és a Magyar Női Unió kiemelt feladatának tartja újra és újra ráirányítani a figyelmet a magyar lányok, nők, asszonyok sokszínű családi és társadalmi szerepvállalására, arra az értékteremtő munkára, amely – sokszor láthatatlanul – éltető és jobbító erőforrása országunk mindennapjainak. Az esemény célja volt támogatni a női lét teljességének megélését, egyediségének megőrzését és az abban való kibontakozást.
Köszöntőben elmondtam, hogy olyan korban élünk, amikor kőbe vésett törvényeket kísérelnek meg felülírni, és el szeretnék bizonytalanítani az embereket olyan alapvetésekben, hogy fiúk vagyunk vagy lányok, nevezhetjük-e még magunkat apának vagy anyának. Ebben a kusza korban a legnagyobb feladat megőrizni mindazt, amit szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk, belekapaszkodni a gyökerekbe, amelyek megtartanak bennünket a Kárpát-medencében magyarként, nőként, férfiként, anyaként és apaként. Hozzátettem, ez az értékőrzés nem heroikus tetteket követel, hanem a mindennapok átgondolt megélését, családi, nemzeti hagyományaink és ünnepeink ápolását, a magyar nyelv megőrzését, valamint a gyerekeink és önmagunk művelését.
Novák Katalin azt mondta, meggyőződésüket a számok is alátámasztják, hiszen ma Magyarországon a 40 év feletti nők 91 százaléka anya. Az államtitkár hangoztatta, hogy a nőknek ma már vannak lehetőségeik, hiszen tanulhatnak, alakíthatják a közéletet, munkát vállalhatnak, karriert építhetnek, ugyanakkor vannak privilégiumaik is, hiszen kizárólag nekik adatott meg, hogy gyereket hordjanak ki, szüljenek és szoptassanak. A lehetőségekkel pedig úgy kell élni, hogy közben ne mondjunk le a privilégiumokról – jelentette ki Novák Katalin. 
Novák Katalin kitért arra is, hogy egy éve alapították meg a Nők Magyarországért Klubot, most pedig úgy döntöttek, a klub kibővítéseként elindítják a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalmat, amelynek elsődleges célja, hogy az egyenjogúságért folytatott küzdelem ne forduljon át az egyformaságért folyó harccá.
Hollik István kormányszóvivő úgy fogalmazott: a nők szerető társként támaszt jelentenek, otthont teremtenek, nevelik gyermekeinket, munkájukkal értéket teremtenek. Mivel a munka világába való belépés eltörölte a nőket és a férfiakat elválasztó teljesítményhatárokat, már rég nem igényel bizonyítást a nők rátermettsége a munka világában – emelte ki.
A kormányszóvivő szerint egy közösség csak akkor lehet egészséges lelkű, boldog és sikeres, ha a nők számára biztosítja mindazt, amely szükséges “az Istentől kapott hivatásuk, személyes női szerepük be- vagy kiteljesítéséhez”, azaz a szabadságot céljaik megvalósításához és biztonságos környezetet az anyai szerep megéléséhez. Hozzátette: a kormányzat felelőssége is, hogy mindebben segítse a nőket.
Ha gyermeket vállalnak, akkor abban, ha dolgozni szeretnének, akkor abban, ha pedig ezt a kettőt szeretnék összeegyeztetni, akkor abban.
Hollik István kifejtette: a férfi és a nő szövetségét, annak megbonthatatlanságát hangsúlyozni 30-40 évvel ezelőtt még értelmetlen és indokolatlan volt, ma azonban már nem az. Mint mondta, vannak olyan “társadalommérnökösködő emberi jogi fundamentalisták”, akik szembe akarják állítani a nőt a férfival, és az anyaságot egy meghaladott és lealacsonyító női szerepnek tartják. El akarják hitetni, hogy a női princípium csak a férfival szemben teljesíthető ki, “ez a liberális progresszív gondolkodás egyik főbűne” – jelentette ki.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: ha azt akarjuk, hogy egy nemzet fejlődjön, erősödjön, elsősorban a nőket kell megszólítani. Hozzáette: a nők azok, akik a család összetartozását garantálják.
Konferenciánkon előadást tartott még Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Csép Andrea Éva, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke.
