Tévútra vihet az öndiagnózis, bízzunk inkább a szakemberekben!
Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.
Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.
Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?
Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások. A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség. Megszoktuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar.
A csillagoktól nem kell megijedni!
Tudjuk, hogy a leleten csillagok jelölik az átlagosként meghatározott intervallumból kieső értékeket, és ha ezekből sokat látunk, hajlamosak lehetünk kétségbeesni. Azonban a csillagok száma közel sem arányos az állapotunk súlyosságával. A kapott értékeket ugyanis összefüggéseikben kell elemezni, amiben egy hozzáértő szakember lehet segítségünkre.
Az értékeket befolyásolhatja a nemünk, a korunk, a testsúlyunk, az életmódunk, a szokásaink, a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők, illetve meglévő betegségeink, sőt, még a napszak is. Amikor korábbi laboratóriumi lelet is a rendelkezésünkre áll, akkor a klinikus összeveti és mérlegeli az eredményeket az előzőekkel együtt. Az eredmények megerősítéséhez szükség lehet jól átgondolt, ismételt vizsgálatkérésekre is.
Miről árulkodik a vérkép?
Az egyik leggyakoribb általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép, melynek során a vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék relatív és abszolút számát határozzák meg. Ezekből többek között vérszegénységre, akut és krónikus vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképző szervekből kiinduló daganatos betegségre, illetve egyéb vérképzőszervi rendellenességre, véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést, vagyis a vér egy óra alatti ülepedési mértékét is nézik. A gyorsult süllyedés utalhat fertőző és gyulladásos betegségekre, rosszindulatú daganatokra, autoimmun betegségekre, vérszegénységre, de várandósságra is.
A teljes vérkép eredményeinek az értékeléséhez gyakran szükséges a szénhidrát- és zsíranyagcsere értékeinek elemzése, illetve a szervezet elektrolit-egyensúlyának, valamint létfontosságú enzimeinek a vizsgálata is. Ez utóbbinál többek között a GOT, GPT, GGT, LDH, ALP ad tájékoztatást a májfunkcióról, míg a vesefunkció ellenőrzésére az ionok mellett a karbamid és a kreatinin szolgál.
