Mi közöd hozzá? néven honlap indult fiatalok számára a holokausztról. A kezdeményezés alapját kisfilmek adják, melyekben különböző társadalmi státuszú emberek mondják el gondolataikat a téma kapcsán. A Fiatal Írók Szövetsége így igyekszik gondolkodásra buzdítani a 14 és 26 év közötti korosztályt, akik videós vagy szöveges üzenetben adhatnak hangot holokauszttal kapcsolatos saját álláspontjuknak – mondta a Rádió Orienten Csepregi János, a kampány vezetője.
A kampány alapját adó kisfilmek közül minden héten kettő jelenik meg, illetve vasárnaponként lesz látható egy-egy a beküldöttek közül. '2-3 perces anyagokat várunk melyekben bármilyen véleményt el lehet mondani, kritikát is meg lehet fogalmazni, természetesen bizonyos korlátok között' – ismertette a kezdeményezést Csepregi János.
A projektvezető a névválasztással kapcsolatban elmondta, szándékoltan választottak kissé provokatív címet, így igyekeznek elindítani a párbeszédet. A feltett kérdésre bármilyen válasz elfogadható – magyarázta Csepregi János. Lehet hogy valaki úgy érzi, semmi köze hozzá, másnak viszont - ahogy a kisfilmek egyik megszólalójának - a teljes vidéki rokonsága megsemmisült 70 évvel ezelőtt.
A látogatottsági és a kisfilmek nézettségi adatai alapján úgy tapasztaljuk, nagyon nagy a figyelem, ugyanakkor sokkal könnyebb figyelni, mint megszólalni - mondta. Az lenne igazán látványos, ha sok anyag érkezne be, azonban a kezdeményezés mélyebb hatása láthatatlan. Csepregi János kiemelte, 'a kampány lényege, hogy a kérdést hallva minél többen gondolkozzanak el, meggyőződésem szerint itt kell elkezdeni.'
A kampány elindulása óta 5 kisfilm érkezett, ebből az egyiket a készítő kérésére nem adtuk le, viszont az abban elhangzott gondolatokat megoszthattuk. 'Ebben az írásban Sopotnik Zoltán író egyébként éppen arról beszél, hogy mennyire nehéz pontosan és úgy fogalmazni a holokauszttal kapcsolatban, hogy az embert ne akarják rögtön pozicionálni, ne kapjon rögtön támadást érte valamelyik oldalról' - fogalmazott Csepregi János.
Magyarországon sajnos a közös gondolkodás, vagy a párbeszéd nem igazán jellemző, sem a holokauszt kapcsán, sem egyéb témában – mondta. Kiemelte, nálunk valahogy a másik megérteni, vagy elfogadni akarása nagyon távol áll a mindennapoktól, azonban a fiatalok még sokkal nyitottabbak, és sokkal nagyobb hajlandóság van bennük a gondolkodásra.
Nagyon sok 20. századi történelmi esemény nem vált kibeszélés tárgyává – fogalmazott a projektvezető. 'Meggyőződésem szerint ezektől a nagy történésektől egyébként nem vezet olyan hosszú út a személyes esetekig. Ha lefejtjük az etnikai, vagy a vallási hovatartozás, a politikai illetve a szexuális orientáció burkát, akkor látjuk, hogy mind az áldozatok, mind pedig az elkövetők is ugyanolyan emberek, mint mi magunk' – mondta.
'Volt már olyan rendezvényünk, ahol személyes beszélgetésre is volt lehetőség, illetve tervezünk is még egy-két ilyen eseményt az idei évben. Itt nem a magunk hangját akarjuk hallatni, azt szeretnénk, ha ezek konstruktív beszélgetések lennének, mely során nem történelmi vitát folytatnánk, hanem azt vizsgálnánk meg, hogy minden külsőségtől megfosztva számunkra mit jelent a holokauszt' - zárta szavait Csepregi János. (MTI)
