Új kenyér? Államalapítás? Szent István? Valójában mit ünneplünk augusztus 20-án?
Augusztus 20. a magyarok nemzeti és Magyarország hivatalos állami ünnepe. Ezen a napon ünnepeljük a magyar állam megalapítását.
A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje, Szent István tiszteletére.
I. István királyt 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ettől az évtől egyházi ünnepként élt tovább e nap.
Nemzeti ünnepként Mária Terézia vétette fel a naptárba augusztus 20-át. 1771-ben ő hozatta Budára a Szent Jobbot, amelyet ezen a napon körmenetben vittek végig a városon.
A szabadságharc után a Habsburg uralom nem tűrte Szent István ünnepét, akiben a független magyar állam szimbólumát látta, így csak a kiegyezés után kaphatta vissza régi jelentőségét, majd 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá is nyilvánította.
Trianon után augusztus 20. az „egész Magyarország” iránti emlékezés nemzeti ünnepe lett, és 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.
A szocializmus idején az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt vállalhatatlan volt, ekkor vált az új kenyér ünnepévé. 1949-ben Rákosiék erre a napra időzítették az új alkotmány hatályba lépését mint egy új, „szocialista államalapítást”.
A rendszerváltás után augusztus 20-a ismét nemzeti ünneppé válhatott, újra megrendezték a Szent Jobb-körmenetet, majd az Országgyűlés 1991. március 5-én ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
