A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját és ezzel a Munka Törvénykönyvét kell módosítania az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.
A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját és ezzel a Munka Törvénykönyvét kell módosítania az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.
- a parlament „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek”, vagyis ha például egy szakszervezet többletjogokat és juttatásokat járt ki a harminchat hónapos munkaidőkeret elfogadásáért, akkor a kollektív szerződés cég általi felmondása esetén is megilletik ezek a jogok és juttatások a dolgozókat (eddig nem volt világos, mi történik ilyenkor),
- akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás, ellenkező esetben egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár aránytalanul sokat lehetne dolgoztatni a munkavállalókat.
Az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság határozata alapján július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét.
Forrás: portfolio.hu
