Kevesebb, mint egy éven belül sínre tették Európa egyik legmodernebb közlekedési eszközét; az átadásáról szóló újságcikk azonban egy kicsit „félre siklott”. Míg Jókai a „költő fantazmagóriájának megtestesítését” látta benne, addig a sport szerelmesei a nehezen megelőzhető riválist. Megannyi történet fűződik az idén 150 éves fogaskerekűhöz, ami most a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben hívja időutazásra az érdeklődőket.

A 19. században jelentős fejlődésnek indult a Hegyvidék, ami a színészek, írók és művészek, majd nem sokkal később a városiak kedvelt kirándulóhelyévé vált. A festői szépségű Svábhegyet és Zugligetet azonban csak saját kocsival, filákerekkel, konflisokkal, a hegyre árut szállító majorosok, vendéglősök szekereivel vagy gyalogszerrel lehetett megközelíteni. A megnövekedett közlekedési igények kielégítésére 1830-ban elindították a lóvasutat, ami a kiegyezést követően, 1868-ban a Svábhegyig közlekedett. A sík területeken gond nélkül „vágtázott”, ám a magasabb, hegyi részek megközelítése komoly fejtörést okozott. Ezért is volt fontos szerepe gróf Széchenyi Ödönnek – ő javasolta a Várhegy oldalán közlekedő sikló megépülését is – , aki felvetette a fogaskerekű ötletét.

„A véletlen oda hozott ekkor egy svájczi vállalkozót, aki megkísérté a lehetetlent, a költő fantazmagóriájának megtestesítését, egy fogaskerekű vasútnak az építését föl, a Svábhegy tetejéig” – írja Jókai Mór A Svábhegy és a Zugliget című művében, ami arra a szerződésre utal, amit 1873-ban Házmán Ferenc, Buda polgármestere a szabadalmat birtokló Niklaus Reggenbach svájci cégével kötött. „A kivitelezéssel a svájci születésű Cathry Szaléz Ferenc mérnököt bízták meg. Az ügymenet akkor gyorsabb volt, mint mostanság, mert gyakorlatilag az első kapavágások után kevesebb mint egy évvel a Városmajorból, avagy Európa első közparkjából elindulhatott a próbaüzem, és néhány hétre rá átadták az utasforgalomnak a harmadik európai fogaskerekűt” – idézte fel a fogas történetét Fonti Krisztina, aki a Fogaskerekű 150 kiállításmegnyitóján egy régi vízió megvalósítását is kilátásba helyezte. „A mai napig ez az egyik leghosszabb útvonalon közlekedő, a leghosszabb fogazott pályával rendelkező fogaskerekű Európában, ám mi még ennél is hosszabb pályát szeretnénk neki. Jelenleg azért küzdünk, hogy a Széll Kálmán tértől a Normafáig közlekedjen. Ez nemcsak a mi »»hóbortunk««, hiszen már egészen a kezdetektől, gyakorlatilag a fogaskerekű elindulásától arról cikkeztek a lapok, hogy az lenne az igazán jó, ha a Normafáig el tudna menni a jármű. 1918-ban az akkori svájci üzemeltető meg akarta valósítani, de a főváros vezetése megakadályozta. Ismerős történet, semmi sem új a nap alatt. Másfél évvel ezelőtt végleg le akarták állítani a Hegyvidék egyik legemblematikusabb közlekedési eszközét. A tizenkettedik kerületben élők összefogásának és a mi harcias kiállásunknak köszönhetően sikerült megmenteni a fogast. Fontos lenne, hogy a fogaskerekűnek olyan gondos gazdája legyen, aki elismeri annak múltját és hisz a jövőjében. Aki ismer, tudja, hogy szívügyem a fogaskerekű. Mi mindent megteszünk azért, hogy megmaradjon nekünk, hegyvidékieknek, illetve az országnak, valamint, hogy mielőbb megújulhasson a pálya, a szerelvények, és hogy a Széll Kálmán tértől a Normafáig közlekedhessen, hogy ezáltal az autós forgalomtól tehermentesíteni tudja a Normafát” – fűzte hozzá Fonti Krisztina, aki úgy véli, hogy a Fogaskerekű 150 kiállítás, mint fogalmazott, „ékes bizonyítéka annak, hogy milyen értékes a fogas”. „A fogas a hegyvidékiek kincse. A fogas az egész ország kincse! Nem szabad hagynunk, hogy azt állítsák róla, hogy ez egy teljesen felesleges közlekedési eszköz!” – húzta alá az alpolgármester.

„Friss, fiatalos és modern attrakciók láthatók a kiállításon, miközben a régmúlt történetei is fontos szerepet kapnak. Nekem az egyik személyes kedvencem a terem közepén található installáció, ami 3,7 méter hosszan, a szintemelkedés szemléltetésével jeleníti meg a fogas állomásait” – magyarázta Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, aki egy, a gyűjteményben olvasható cikkre is felhívta a figyelmet. „Eredetileg 1874. június 14.-ére tervezték a fogaskerekű átadását, azonban a három rendelt svájci gőzmozdonyból csak egy érkezett meg időben, ezért úgy döntöttek, hogy tíz nappal későbbre, június 24-ére átnapolják a megnyitóünnepséget. A Vasárnapi Újság munkatársai azonban előre dolgoztak, így egy héttel a fogaskerekű megnyitása előtt örömmel számoltak be arról, hogy átadták a fogaskerekűt. Illusztrációként ráadásul a cikk mellé egy képet is rajzoltak, amin fordítva látható a fogas. A rajzoló nem tudta, hogy a gőzmozdony mindig a völgynek lefelé ment, hogy véletlenül se szabaduljanak el a szerelvények” – mesélte Földváry Gergely, aki köszönetet mondott a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak, amiért hozzájárult a kiállítás megvalósulásához.

„Hol máshol is lehetne jobb helye, még ha csak egy időszaki kiállítás keretén belül is, azoknak a fakszimile iratoknak és tárgyi emlékeknek, amelyek a fogaskerekűhöz kapcsolódnak, mint itt, a Hegyvidéken. A fogas a tizenkettedik kerület számára egy nagyon meghatározó identitásképző elem” – fogalmazott dr. Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, aki azt is elárulta, hogy ő maga is ezer szállal kötődik a fogashoz. „Nem csak múzeumigazgatóként, hanem hegyvidéki lakosként is fontos számomra. Gyerekkoromban fogassal jártunk fel szánkózni a Normafára, felnőttként a saját gyerekeimmel utaztam ugyanezekkel a szerelvényekkel, kerékpárosként pedig én is részt vettem az Előzd meg a fogaskerekűt! versenyen” – árulta el dr. Schneller Domonkos, aki kitért arra is, hogy a fogas megépítésekor Buda sokkal szegényebb volt Pestnél. „Ennek ellenére Európa élvonalába tartozó közlekedési eszközt honosítottak meg Budán. Azt gondolom, hogy ez az a szemlélet, amelyet meg kellene próbálnunk most is követni, és nem azzal foglalkozni, hogy 10-20 évvel ezelőtt, milyen fejlesztéseket hajtottak végre Berlinben vagy Londonban. Azt kellene megnézni, hogy mik azok a legkorszerűbb fejlesztések, amikkel Budapestet, és azon belül ezt a szűkebb városrészt, a Hegyvidéket még közelebb tudnánk hozni ahhoz az életnívóhoz és műszaki újításhoz, amik ma a világ legfejlettebb részeit jellemzik”.

· A Fogaskerekű 150 című kiállítás a Hegyvidék Helytörténeti Gyűjteményben (Zugligeti út 64.) szerdától vasárnapig, 10-18 óra között látogatható.

Még több hír Budáról

Az Óbudai Nagy László Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola korábban a gyermekétkeztetés teljes reformja mellett döntött. A szabadszedéses menza lényege: a tanulók többféle ételből...
Közösségépítés, szolidaritás, egészséges II. kerület és környezetvédelem a következő évek legfontosabb célkitűzései.
Összefogott a XII. és a II. kerület önkormányzata, és százötven adag meleg étellel, illetve egy különleges desszerttel ajándékozta meg a rászorulókat a Széll Kálmán téren.
Önkormányzatunk számára továbbra is elfogadhatatlan a kaszásdűlői postafiók bezárása. A Magyar Posta sajnálatos módon felmondta a Pethe Ferenc téri posta bérleti szerződését Önkormányzatunkkal.
Már beszoktak, és jó hangulatban töltik hétköznapjaikat a II. kerület legújabb bölcsődéjében a kicsik, akik októbertől vehették birtokba a Völgy utca 31/b szám alatt működő Örökvölgy Bölcsődét.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat nyilatkozata a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjének szerda reggel a Facebookon közzétett videójára.
Első alkalommal rendezte meg a Berczik Sára Budai Táncklub az Országos Kemény Melinda Balettversenyt, melyet december elején a Klebelsberg Kultúrkúriában tartottak közel kétszáz amatőr táncos...
p2024-ben a korábban megszokott elemek mellett számos újítással élt Óbuda-Békásmegyer Gyermekvédelmi Programja, ezzel is segítve a harmadik kerületi gyermekvédelmi rendszer megerősítését.
Budapesten a karácsonyi ünnepeket követően a MOHU Budapest Zrt. szervezetten gyűjti össze és szállítja el a fenyőfákat.
A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő és Székely Éva Tanuszodát a III. kerületi lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok keddi és csütörtöki napokon 800 Ft-os kedvezményes belépővel használhatják.
Hideg időben fokozottan figyeljünk az idős emberekre és a fedél nélkül élőkre is!
2024. december 12-én került sor a Vállalkozók Országos Szakszövetsége évzáró ünnepi közgyűlésére a Mercure Budapest Castle Hill Hotel Mátyás termében. Az esemény keretében a 2024. év kiemelkedő...
Bár a karácsony a szeretet ünnepe, és nem az ajándékról szól, de mégis fontos eleme az ünnepnek a fa alatti közös ajándékbontás. Igazi élmény együtt lenni, kíváncsian lesni, vajon örül-e az...
Tevékeny, mozgalmas, eseménydús évünk volt. De eredményekkel és sikerekkel teli év is – visszatekintő cikksorozatunkban a mögöttünk álló esztendő legfontosabb eseményeit és legmeghatározóbb...
Marék Veronika kedves meséit és figuráit generációk zárták szívükbe, nem véletlen tehát, hogy az idén első alkalommal odaítélt Magyar Gyermekkultúra Mestere címet Marék Veronika kapta meg.
Kopogtat a hideg, sötétednek az esték, eljött a várakozás ideje. A karácsonyi várakozás izgalmához az ÓKK házai is szeretett programokkal, élményekkel járulnak hozzá.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat további két évvel meghosszabbította megállapodásunkat a Cseriti bolthálózatának fenntartójával, a ReBolt Közhasznú Nonprofit Kft-ével. Ennek keretében több kerületi...
Az alapítvány II. kerületi helyi szolgálata, néhány hete ünnepelte huszadik születésnapját.

A címlapról

Sikerrel zárult a gazdaságpolitikáról szóló, 14. nemzeti...
Két lépésben megduplázza a családi adókedvezményt a kormány 2026....
Pályaelektronikai eszközök karbantartása miatt forgalomkorlátozás...
Megdőlt a fővárosi szélrekord csütörtökön – közölte a HungaroMet...
Kedvezőbb lett a borravaló adózása idén, ugyanis a korábbinál több...
Nyolcadik alkalommal is a miskolci adventi villamos lett Európa...

Könyvajánló

A Tízparancsolat és a Hegyi Beszéd nem egy vallást képviselnek! Isten parancsolatai törvényszerűségek, kivonatok az Isten- és felebaráti szeretet örök törvényéből.
Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója egy háromrészes regény után (Nárcisz-trilógia), idén elkészült a történethez tartozó terápiás könyvvel is, ami segít azoknak, akik a regény főszereplőjéhez hasonlóan átéltek érzelmi vagy más típusú bántalmazást.
„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy György, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Megjelent a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kiadványa.

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A TikTok betiltása az Egyesült Államokban jelentős gazdasági hatásokat válthatna ki, amelyek több területet is érintenek.
Sajnos a jobboldali kormány is eljutott arra az alacsony szintre, amit a baloldali kormányzás során mág megtapasztaltunk: ember helyett már csak adóalanynak érezzük magunkat...
Magyarországon a Digitális Állampolgárság Program bevezetésével új lehetőségek nyíltak az állampolgári ügyintézés terén.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Több mint 7 évtizeden át volt Kispest lakosa a jeles tanárember, Pataki Gyula.
A Milestone Intézet idén is tanulmányi ösztöndíjat hirdet különösen rászoruló és/vagy roma tehetségek számára.